ECCE HOMO - ECCE DEUS!

Az Úr Jézus föltámadása fölött érzett ujjongó öröm nem ér  véget Húsvétvasárnappal!

Az ezt követő  ötven nap egyetlen hatalmas ünneppé tágul, hiszen föltámadása után Krisztus még negyven napig övéi mellett maradt, testben megjelent  Mária Magdolnától kezdve az apostolokon át még legalább ötszáz ember előtt, s beszélt nekik Isten országáról - így örökíti meg az eseményeket  Szent Márk és Szent Lukács evangéliuma. /Mk 16,1-28 és Lk 24,1-51/

Igen sok lényeges esemény zajlott le ez idő alatt.

A legkedvesebb tanítvány, Szent János apostol evangéliumában olvashatunk az  Úr Jézus és tanítványai közötti harmadik, lelket melengető találkozásról a Tiberias-tó melletti Tabqhanál, amikor és ahol Jézus Péterre bízza a  megkérdőjelezhetetlenség  jeleként  - a  Keleten szokásos háromszori felszólítással -  a bizonyosságtól megittasult tanítványok vezetését. „Legeltesd bárányaimat!”/Jn 21,15-17/

Ami eztán történt, arról a mindent gondosan kinyomozó Szent Lukács evangélista Teofilnak címzett könyvéből, az Apostolok cselekedeteiből  van értesülésünk.  A negyvenedik napon az Olajfák hegyén még egy utolsó előtti ígéretet tett előttük: „…Megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, s egész Júdeában és Szamariában, sőt egészen a föld végső határáig." Azután, hogy ezeket mondta, a szemük láttára fölemelkedett, és felhő takarta el szemük elől.” /ApCsel 1, 8-9/  S ahogy addigi ígéretei sorra beteljesültek, úgy ez is. Tíz napra rá, midőn visszatértek Jeruzsálembe, s szokott helyükön,  - tán éppen az Utolsó Vacsora termében -  imádkoztak  „ egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek…”/ApCsel 2,2-4/

Ez a Húsvéttól Pünkösdig tartó ötven nap kiemelt jelentőséggel bír az Egyház életében. Húsvétvasárnaptól nyolc napig az ünnepi zsolozsma hangzik, ilyenkor az ezekre a napokra eső  ünnepek is elmaradnak.A vasárnapok  is megkülönböztető nevet kaptak. (ld. Ave Regina 2011. 1.sz.)  A nosztrai  templomban  az 1740-es évek elejétől megjelentek a vezeklők.  „A húsvéti szertartáson még csak néhányan voltak, de a Húsvétot követő héten bőségesen érkeztek, teljes buzgalommal”, s nem volt ez másként a kolostor fönnállásáig. 

A negyvenedik napot, Urunk mennybemenetelének  főünnepét,  a magyar nyelv  áldozócsütörtök néven nevezi .  A XII. századtól körmenet is társult az ünnephez,  annak emlékére, hogy Jézust még utoljára fölkísérték a tanítványok az Olajfák hegyére. A gyönyörű magyar elnevezés onnan ered, hogy ez volt a húsvéti szentáldozás határnapja. A  húsvéti gyertyát 1918-ig az evangélium elhangzása után  kivitték a szentélyből, s csak keresztelők alkalmával gyújtották meg. Napjaink liturgikus előírása szerint a húsvéti gyertya helye a baptistériumban, azaz a keresztelő-kápolnában, ennek híján a keresztelőkút mellett van az ünnep után.  A középkortól kezdve az áldozócsütörtököt megelőző három nap a keresztjáró napok nevet viselte. Az esti órákban a nép  - papjuk vezetésével  - körmenetben fölkereste a település környékén lévő kereszteket, miközben a Mindenszentek litániáját énekelték. Ezzel az aktussal búcsúztak el az Atyához visszatérő Üdvözítőtől.  Némely helyen ugyancsak áldozócsütörtökön volt a kenyérszentelés, és a határok megáldása.

Márianosztrán  a búzaszentelés szertartását  Szent Márk apostol ünnepén (április 25.) tartották, s ez mindig  beletartozott a dicsőséges  időszakba. Hajnalban gyülekezett a nép a templomban, majd napkeltekor indult a körmenet. A falun áthaladva a Kóspallag felé vivő országút (via regia) mellett elterülő búzaföldekhez mentek, miközben a Mindenszentek litániáját énekelték. Ott a celebráns , többnyire a kolostor ünnepi szónoka,   megáldotta a  gabonatáblát, majd visszafordulva a kolostortól északra elterülő uradalmi földek következtek. Igaz, hogy ide jobbára kukoricát és kendert vetettek, de az áldás azért nem maradt el. A szertartás az Ave Maria Stella eléneklésével zárult, utána visszatértek a templomba, s kezdődhetett a nap, mindenki indult a dolgára! A megszentelt búzából csokorra valót szedtek, hazavitték és a szentkép mellé helyezték.  Urunk mennybemenetelét napjainkban Húsvét 7. vasárnapján ünnepeljük,  amikor – Pierre Benoit szavaival –„ A halálon győzedelmeskedő Krisztus új életformát kezdett Isten mellett. Ő elsőnek lépett be a feltámadott életbe, hogy helyet készítsen választottainak.”

A márianosztrai pálos kolostor kiemelt, hatalmas tömegeket mozgósító ünnepei közé tartozott május 3-dika: a Szent Kereszt megtalálásának ünnepe, amit 1760 után az Öt Szent Seb Kongregáció, még pontosabban Konfraternitás, rendezett meg évről évre. Valójában ez volt a társulat hivatalos születésnapja is.  ( Az Öt Szent Seb társulatról bővebben ld. Ave Regina 2013. 3.sz.)  A legendába hajló történet szerint Urunk keresztjét Nagy Konstantin császár édesanyja, Ilona anyacsászárné – később, élete és munkálkodása alapján kialakult tisztelete jeléül szentté avatták – buzgólkodása nyomán 320. szeptember 14-dikén vélték megtalálni Jeruzsálemben. Valójában három keresztet találtak meg, s a titulus-táblát INRI fölirattal. De melyik ezek közül az Úr Jézus keresztje? A  bizonytalanságot Makariosz jeruzsálemi püspök úgy oldotta meg, hogy egy haldokló asszonyhoz érintette mindhárom kereszt egy darabját, s amelyiktől meggyógyult, az képezte az imádat tárgyát.  Az ünnepet  Nagy (Szent ) Gergely pápa, a középkor legnagyobb hatású reformer egyházi vezetője, a VI. században helyezte át szeptemberről május 3-dikára. A VII. században II. Hoszrou  perzsa uralkodó lerohanta a Szentföldet , s nem átallotta a Szent Kereszt Jeruzsálemben őrzött darabját elrabolni. Herakliosz bizánci császár azonban győzelmet aratott fölötte, és visszavette a legszentebb ereklyét. Ennek emlékére szeptember 14-dike mégis ünnep lett, a Szent Kereszt fölmagasztalásának ünnepe. Érdekesség, hogy ezzel háromra emelkedett az egyházi évben  a Szent Kereszt ünnepeinek száma, ugyanis történetileg az első ünnep január 6-dika volt, amit erdetileg Szentkereszt néven tartottak számon. (Ma ez Vízkereszt ünnepe.)

Még figyelemre méltóbb, hogy a három Szentkereszt-ünnep pontosan harmadolja az évet. S bár a márianosztrai bazilika birtokában lévő Szent Kereszt ereklye tisztelete töretlenül fönnmaradt, a hódolat hangsúlya 1986 után az Úr Jézus szent sebeire tevődött. Ennek ünnepe minden évben július első vasárnapja, egyben a bazilika egyik főbúcsúja. 

Nepomuki Szent János ünnepe  május 16-dikán nem tartozik manapság az ismertebb  egyházi ünnepek sorába, de a XVIII. századnak ő volt  – mondhatnánk – a legünnepeltebb szentje.   A XIV. században élt tudós egyházdoktort a gyónási titok mártírjaként tartják számon, IV. Vencel  cseh király és német-római császár feleségének gyóntatója volt.  Legendája szerint nem volt hajlandó elárulni a féltékeny férjnek, mit gyónt meg  felesége, a nála húsz évvel fiatalabb  Zsófia császárné, ezért kegyetlenül megkínoztatta, sőt  1393. március 20-dikán a prágai Károly-hídról a Moldvába dobatta. Történészek a halálát a császár és a klérus közti nézeteltérésre vezetik vissza, de ez a szent halálának módján és  tényén mit sem változtat! Nepomuki Szent János tisztelete évszázadokon keresztül töretlenül élt a nép és a papság körében: 1721-ben boldoggá nyilvánították, majd XIII. Benedek pápa 1729-ben a szentek sorába iktatta. Amikor a Szent Vitus székesegyházban nyugvó tetemét föltárták „a nyelve mint a szentgyónás titkainak felnyithatatlan tárháza, minden rothadás nélkül épen és friss színben találtatott.” Nepomuki Szent János rendkívüli népszerűségnek  örvendett a pálosok körében. Szinte nincs a XVIII. században épített és átépített pálos templomok között egy sem, ahol mellékoltárt ne kapott  volna! Külön érdekesség, hogy szentté avatásának évében, tehát 1729. augusztus 14-dikén  volt a nosztrai templom konszekrációja, s ha sietve festette  is  meg  alakját - vélhetően - Endrődy Mihály pálos szerzetes,  de a nosztrai templom volt talán a legelső, ahol oltárra került P. Hávor Mihály provinciális atya igyekezete nyomán. A szent népszerűségét a pálos rendben mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy tíznél több szerzetes vette föl a nevét. Köztük az első  - már 1727-ben - P. Siskovics Nepomuki János tartományi prokurátor, vikárius provinciális,  aki több évet eltöltött Nosztrán az 1740-es években a teológiai stúdium másodtanáraként! ( Nepomuki Szent János oltárképe ma a kolostorban található, oltárát P. Borsos József prior  2000-ben Boldog Özséb oltárává alakítatta. Megjegyzendő, hogy ez az oldalkápolna volt eredetileg a nosztrai templomban a baptisterium.  A keresztelőmedence fölötti  - ma is látható - gyönyörű faragású faliszekrényben őrizték a kereszteléshez szükséges kellékeket.) 

 A húsvéti idő legnagyobb hányada rendszerint májusra, a Boldogságos Szűzanya hónapjára tevődik.

 Május 24-dikén  van Szűz Mária, a keresztények segítsége emléknapja, ami a Szűzanyának a történelemre gyakorolt folyamatos hatására  utal. A török  a XVI. században nemcsak a Magyar Királyság felöl ostromolta a keresztény  világot, hanem a Földközi-tengeren keresztül is. Ellenük hozta létre V. Pius pápa  1571-ben a Szent Ligát. S míg  a spanyol,  velencei, máltai, genovai hajókból álló flotta október 7-dikén ádáz tengeri csatát vívott Don Juan d' Austria vezényletével,  V. Pius pápa és környezete a rózsafüzért imádkozta lankadatlanul. A csatát a kereszténység oly annyira megnyerte a túlerőben levő török flotta ellenében, hogy az Oszmán Birodalom letett a Mediterraneum elfoglalásáról. Az 1571-es lepantói tengeri csata emlékére rendelte el a pápa  a Rózsafüzér királynője ünnepét, s egyben a lorettoi litánia fohászai közé bevétette : Szűz Mária, a keresztények segítsége. A XIX. század elején Napoleon  császár  két ízben is hosszú évekre  fogságban tartotta  VII. Pius pápát. 1802-ben ugyanis Napoleon meghívta őt "vendégségbe" a francia katolikus egyház ügyeinek megbeszélésére. A pápa előtt azután önmagát császárrá koronázta, a beteg főpásztort pedig az egyházat sértő konkordátumok aláírására kényszerítve, hovatovább 1805 –ig  vissza sem engedte Rómába. VII. Pius kiszabadulva, a kényszerből hozott döntéseket természetesen érvénytelenítette, ezért Napoleon  1809-ben elfoglalta Rómát, de ezen túl a pápát magát is Franciaországba hurcoltatta!  Isten szolgája második fogsága alatt védelemért  Máriához, a keresztények segítségéhez” fordult, s a könyörgés  - mint mindig - meghallgatásra talált. 1812-ben Napoleon Oroszországban súlyos veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni, majd visszavonulásakor Lipcsénél  az un. népek csatájában seregének maradékait is fölszámolták, végül  1814-ben a császár maga is fogoly lett. Ez jelentette a súlyosan beteg pápa szabadulását. VII. Pius 1814. május 24-dikén vonult be Rómába, s e nap emlékére rendelte el  az ünnepet, s ugyancsak ő volt, aki 1815. április 21-én kelt apostoli iratában jóváhagyta a Boldogságos Szűzanya májusi ájtatosságát!

„A tavasz zsenge virágaival fölékesített Mária-oltár előtt esedezzenek a hívek az irgalom anyjához, hogy hathatós közbenjárása által eszközölje ki Istennél a szánandó tévelyekre vetemült emberek hitetlenségének, könnyelműségének és Isten iránti hálátlanságának megszűntét, s nyerje meg Isten irgalmát a világ bűn sötétségétől elvakított fiai számára… Az ájtatosság Szent György hava 30-án nyittassék meg a Szentlélek segítségül hívásával.” /Officium Divinum, 1920./

„Ím, a virágok díszlenek, Mária-hó fölébredett.
Azért, amit nekünk hozott, azzal kedveskedünk neked.
Előtted leborulva, neked nyújtjuk virágait.
Anyánk, kegyes Anyánk légy, oh Mária.
Anyánk, kegyes Anyánk légy, oh Mária.”

Végül pedig soha ne feledjük az Úr Jézus utolsó ígéretét:

" Én veletek leszek minden nap a világ végezetéig!" /Mt 28,20/

Vadász J. MáriaMagdolna

Hírek

P. Vizi András plébános-perjel a Boldogságos Szűz Mária lourdes-i megjelenésének ünnepén szentmisét mutatott be és a betegek szentségét szolgáltatta ki a szlovákiai Vásárúton február 11-dikén.

Balpataki Béla c. kanonok, ny. plébános, pálos konfráter életének 79., áldozópapságának 57. évében 2014. február 27-dikén váratlanul elhunyt. Az idei Boldog Özséb ünnepet – az előző évekhez hasonlóan – a pálos testvérekkel még együtt ünnepelte bazilikánkban. Krisztus világossága fényeskedjék lelkének!

A  pálosok hat évenként megtartott nagykáptalanja március 6-dikán Arnold CHRAPKOWSKI eddigi vikárius atyát választotta meg Első Remete Szent Pál Rendje új generálisának. A nagykáptalanon a magyar tartományt P. Bátor Botond tartományfőnök és P. Csóka János pécsi perjel képviselte.

Március 25-dikére elkészült a parkoló a plébánia udvarán.

Márciustól a márianosztrai bazilika is a Mária-út zarándok-útlevelének  egyik pecsételő helye.

Februártól minden második héten vasárnap délután 5-kor filmklub indul, helye a Boldog Özséb terem.

Rólunk írták:

http://www.hir24.hu/nagytotal/2014/04/18/akinek-a-labmosas-a-hivatasa/

Zarándoklatok - látogatóink

Tahi Tamás, a Magyar Rádió hangtárából tett látogatást bazilikánkban február 28-dikán.

Márciusban P. Puskás Antal pálosszentkúti perjel, Petőfiszállás plébánosa vezetésével a hittanos csoport  tartott  lelkigyakorlatot a kolostorban.  

A hónap első napján  a Budapesti Közterület-fenntartó Zrt természetjáró csoportja, 35 felnőtt és hét gyermek  látogatta meg a bazilikát.

Március 24-dikén Péntek Zsolt váci egyházmegyés atya szervezett zarándoklatot bazilikánkba, a zarándoklat képei: http://zsoltatyakepei.blog.hu/2014/03/24/2014_03_20_marianosztra_zarandoklat

A budafoki plébánia zarándoklata március 29-dikén volt, a budapesti Szent István plébánia  zarándokai pedig  április 5-dikén érkeztek.

Ugyanezen a napon Nagy Péter atya is ide kalauzolta  katekumen csoportját a szlovákiai Révkomáromból.

Nagy László úr Budapestről 40 kirándulóval, autóbusszal érkezett áprilisban. 

Április 11-dikén a  budapesti Pál apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnázium  150 diákja egy napos nagyböjti lelkigyakorlatra érkezett, másnap pedig  szintén Budapestről, a Tabánból érkeztek családostól látogatók.

A Karol Wojtyla  gyalogos zarándoklat résztvevői április 12-dikén érkeztek Márianosztrára, ahonnan a Felvidéken keresztül tervezik a megérkezést Wadowicébe április 26-dikán, II. János Pál pápa szentté avatásának előestéjén. A zarándoklat fővédnöke P. Bátor Botond tartományfőnök.

Az E.N.D. Katolikus Házastársi Mozgalom április 26-27-dikére, az Irgalmasság vasárnapjára virradó éjjelen Márianosztráról Vácig  gyalogos éjszakai zarándoklatot szervez.

Harminc mozgássérült fiatal április 26-dikán a Skandináv utazási iroda szervezésében látogatta meg a bazilikát.

A virtuális hálón januártól április 25-dikéig 3.306 alkalommal nyitották meg honlapunkat a kedves érdeklődők.

Köszönjük megtisztelő látogatásukat és nagylelkű adományaikat!

Szeretettel várunk vissza mindenkit!

Hálásan köszönjük, ha évi jövedelemadója 1%-ról rendünk javára rendelkezik!

A Boldog Özséb Alapítvány adószáma: 18671362-1-13,

OTP bankszámlaszáma: 11742269-20001780. 

                                                              - Zsinati könyörgés 2014 húsvéti idejében -

Könyörögjünk, hogy egyházmegyei zsinatunk résztvevői ne szűnjenek tanúságot tenni arról, hogy az Élet erősebb a halálnál!
(Hallgass meg, Urunk!)