AVE REGINA 2013.III. évfolyam 4.sz. Krisztus Öt Szent Sebének ünnepe

(fotó:Benedek Zsolt)

„Sebei szereztek számotokra gyógyulást.”/1Pét 2,25/

Az Irgalmas Jézus Öt Szent Sebének tisztelete Márianosztrán

A tisztelet története

A hazai katolikus áhítatban egyedülállóan a márianosztrai Magyarok Nagyasszonya pálos bazilika őrzi az Irgalmas Jézus Öt Szent Sebének tiszteletét napjainkban és  - ismereteink szerint -  a bazilika Öt Szent Seb oltára  is páratlan a világon.

A Szent János apostolnak tulajdonított evangélium említi egyedül az Úr Jézus szent sebeit Szent Tamás apostollal összefüggésben: "Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem helyezem ujjamat a szegek helyére, és oldalába nem teszem a kezem, nem hiszem. Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok, s Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett, megállt középen, és köszöntötte őket: "Békesség nektek!"Aztán Tamáshoz fordult: "Nyújtsd ide az ujjadat és nézd kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és tedd oldalamba! S ne légy hitetlen, hanem hívő!"Tamás fölkiáltott: "Én Uram, és Istenem!" /Jn 20,26-29/

Az evangéliumi szöveg alapján az öt seb tisztelete ment át a középkori áhítatba, de valójában ennél sokkal több vérző seb borította az Úr Jézus testét! Két katona ostorozta a három bőrszíjból álló – latinul flagellum – ostorral, amire ólomgolyókat s birkacsontokat fűztek. A mózesi törvényekre hivatkozva /MTörv 25,2/ 39 csapás volt Judeában az általános fenyítés, ami nemcsak sebeket ejtett a bőrön, de csontig hatolt, s ehhöz járultak még a töviskorona okozta sebek az Úr Jézus fején …  Svédországi Szent Brigitta magán-kinyilatkoztatás alapján 5480 sebet említett. Ennek hatására a középkorban, kivált Thüringiában naponta  15 Miatyánkot mondtak el Krisztus sebeire emlékezve, amely így megközelítette a svéd szent  megnevezte számot. 

A mérhetetlen szenvedés mégis az Öt Szent Sebben, a keresztrefeszítés – s egyben a Megváltás – tényében összegződik. Ennek szimbolikus ábrázolása került rá Portugália és Grúzia zászlajára is. Az Öt Szent Seb volt  -példának okáért -  a VIII. Henrik elleni, a Kegyelem Zarándokai elnevezésű lázadás jelképe  is, midőn a király elrendelte a szerzetesrendek föloszlatását Angliában a XVI.században.

Krisztus  Öt Szent Sebe Konfraternitás

A XVII.századtól szinte minden nagyobb pálos konvent templomában létezett Öt Szent Seb oltár (Bécsújhely, Sopronbánfalva, Sátoraljaújhely), Pesten 1720-ban önálló kápolna épült tiszteletére, ami a pesti pálos templom fölépüléséig egészen bizonyosan megvolt. Az oltárok köré önálló statutuummal és pápai privilégiummal rendelkező társulatok szerveződtek a pálos rend égisze alatt:  1667-ben Bécsújhelyen, 1669-ben Sopronbánfalván, 1696-ban Varsóban, 1720-ban Pesten és 1760-ban Márianosztrán.

A  márianosztrai – eredeti nevén – a Mi Urunk Jézus Krisztus  Öt Szent Sebe Konfraternitás megalakulása P. Szluha Gellért nosztrai szerzetes fölvetéséből   eredt. A kezdeményezés talán a templom birtokában lévő Szent Kereszt ereklyéhez kapcsolható, de megnyugtató válasz jelenleg nem adható arra, mikor került a becses ereklye a nosztrai kolostorba. Az ötletet buzgón támogatta a Boldogságos Szűz Mária nosztrai kolostorának néhány szerzetese, kivált a nosztrai kolostorban élő P. Dónyi Gellért. A teológia neves doktora – előbb tartományi definitor, 1751-52 között nosztrai prior, 1754-1760-ig pedig  rendi definitor - 1755-ben beadta a rend hivatalos csatornáin keresztül  az igényt Szentszékhez a  társulat fölállítására. A renden belül valami oknál fogva mégsem örvendett osztatlan népszerűségnek a kezdeményezés, a  rend római prokurátora is megpróbálta késleltetni az elfogadtatást, míg végre  P. Dónyi határozott föllépésére mégis a Szentszék elé került a kérelem. XIII. Kelemen pápa regnálásának  második esztendejében, 1759. március első napján engedélyezte az Öt Szent Seb Konfraternitás létrejöttét, s 1760. március  4-dikén újabb brévével a kegyes társulat  fivérei és nővérei (confrater et consoror) számára havonta egy alkalommal, ezen túl a megjelölt ünnepeken - bizonyos föltételekhez kötötten - teljes búcsút engedélyezett, valamint a Boldogságos Szűz Mária templomának valamennyi oltárát privilégiummal látta el.

 Tekintve, hogy  Csáky Miklós prímás 1757. május 31-dikén bekövetkezett halála után Barkóczy Ferenc  1761. májusi beiktatásáig az esztergomi érseki szék betöltetlen volt, a  pápai brévét Szentilonay József arbeni püspök, esztergomi vikárius ratifikálta 1760. április 17-dikén, s az alábbi kísérőlevéllel megküldte P. Raffavics László nosztrai priornak:” Az Úr támogatásával  XIII. Kelemen pápa  regnálása alatt Szent Pál rendjének Mária-nostrai templomában saját regula szerint működő Mi Urunk Jézus Krisztus Öt Szent Sebe Konfraternitás sikeresen megalapíttatott,  s a Krisztus hívők Apostoli búcsúban részesülnek.” Az engedélyt küldöttség hozta Márianosztrára az esztergomi érsekség akkori székhelyéről, Nagyszombatból.

QVI   In ManIbVs  tVIs  DesCrIpsIstI nos  In VULnerIbVs  qVoqVe  tVIs  saLVa  nos. Aki a kezén sebeket viselt, az mentsen meg minket!  A Konfraternitás jelmondata a Szent Péter első leveléből származó mondat kronosztikonja lett .

1760. május 3-dikán, a Szent Kereszt megtalálásának ünnepén, hatalmas tömeg gyűlt össze a márianosztrai templomban a pápai engedély kihirdetésére. Öt menetben vonultak be a templomba, külön a plébániához tartozó hívek, majd őket követve a környező falvakból érkezettek. A szertartás három órát  - déli 12-3–ig, az Úr Jézus keresztre feszítésétől  haláláig terjedő idő -  vett igénybe és a latin mellett három élő nyelven zajlott. Tíz nosztrai és három, az esztergomi rendházból érkezett ferences  atya  egy órán keresztül  gyóntatta a híveket!  A szentmisét  P. Raffavics László tartományi vikárius, nosztrai prior mutatta be.  A  Liber Memorabilium ugyan római misének nevezi, de kérdés nem lehet a tekintetben, hogy -  a Krisztus sebeinek tiszteletére II. Bonifác pápa által jóváhagyott -  Humiliavit, másképpen Arany mise celebrálására  került sor, amit a hagyomány szerint János evangélista sugallt  őszentségének a VI.században.

 Ezt követően a rendház szláv szónoka, P. Kopacsek Péter fölolvasta a pápai brévét, és elmagyarázta a szerveződés lényegét az egybegyűlteknek.  P. Verner Ambrus , nem mellesleg a templom orgonistája, különleges buzgalommal előadott német nyelvű szónoklata ez után következett, míg végül P. Tóth Imre magyar nyelvű cantióját a bűnök megvallásáról a sokaság együtt énekelte.  

Talán érdemes néhány szót szólni a konfraternitás fogalmáról. A pálos rend  - a többi rendhez hasonlóan – mindazokat a jótevőket, akik jelentős anyagi vagy egyéb adománnyal hozzájárultak a rend működéséhez  hálából fivéreikké és nővéreikké  fogadták. Részesültek ezáltal mindama lelki és szellemi javakból, amit a szerzetesek megszentelt életükkel maguknak szereztek. Haláluk után pedig imádkoztak lelkük üdvéért. A konfráterek zömében egyetlen pálos kolostorhoz kötődtek, így a márianosztrai kolostornak is megvoltak a saját konfráterei.

Bár a pápai dokumentum mindkét nem számára engedélyezte a csatlakozást, a rendelkezésre álló források csak az alapításkor még élő klerikusokat említik.

Tekintsük át kik voltak az alapítók!

A már említetteken kívül tagja volt P. Bektán Mór supprior, a noviciusok magisztere,  P. Róberich Máté, a noviciusok ének-instruktora.   A  novíciusok közül: Fr. Keglovics József, Fr. Egyed Joachim, Fr. Barabás Gellért, Fr. Kiss Boldizsár, Fr. Balsan Mór és Fr. Kulcsár Krizosztom  nevét jegyezték föl  a Konfraternitás  albumába.Utóbbi két szerzetes a későbbiekben nosztrai prior lesz. A jegyzői teendőket Nagy András nagymarosi plébános látta el. 

 1775-ben csatlakozott a Konfraternitáshoz  Migazzi Kristóf váci püspök, 1777 szeptember 14-dikén pedig Fába Simon esztergomi kanonok is. A társaságon belül létrehoztak egy alpriorátust az Úrban elhunyt konfráterek számára.  Értük, a nevükben  a Szent Kereszt  felmagasztalása   ünnepén (szeptember 14) mutattak be szentmisét , a szertartás szónoka minden alkalommal fölolvasta  nevüket .

Élők és az Úrban megboldogult konfráterek  lelki közössége volt tehát az Öt Szent Seb Konfraternitás. Az élők tovább engeszteltek a holtakért ( azokért a nosztrai pálos konfráterekért is, akik nem élték meg a társulat szerveződését), még pedig oly módon, hogy önálló regula szerint működtek , ami a nosztrai szerzetesek esetében még  több megszorítást tartalmazott, mint a rendi szabályzat.

A közös szertartások kiemelt ünnepei voltak: Szent Tamás apostol ünnepe adventben,  Urunk Mennybemenetelének ünnepe, a Húsvét utáni 40. nap, azaz áldozócsütörtök, a Szentháromság ünnepe, azaz a Pünkösd utáni első vasárnap, a Szent Kereszt megtalálásának(május 3.) és a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe (szeptember 14.). Ezen kívül havonta kiemelt jelentőséget tulajdonítottak és önálló szertartást végeztek Dominica Novilunaris-kor. Ez utóbbi meghatározás némi fejtörésre adhat okot. Magyarra fordítva újhold vasárnapját jelenti. Nem világlik ki  pontosan a forrásokból,  mit takarhat ez  a kifejezés? Teljességgel lehetetlen ugyanis, hogy  minden hónapban vasárnapra essen  újhold ideje. Netalán minden hónap első vasárnapját,  vagy minden hónap Újholdjához legközelebb eső vasárnapot értették ez alatt?  A lehetséges választ akkor kapjuk meg, ha a dominica szót eredeti jelentésében  használjuk: az Úr ünnepe. Azaz a nosztrai atyák újhold idejét  szó szerint az Úr napjának, ünnepének  tekintették, oly annyira, hogy önálló elnevezést alkottak  megünneplésére, amit XIII. Kelemen  pápa el is fogadott az említett brévében.( Accensio lunae  volt ugyanis az újhold csillagászati megnevezése latinul.)  Ezt támaszja alá a Konfraternitás elnökének két oldalas bejegyzése a társaság egyetlen - ismereteink szerint  - fennmaradt kéziratos naplójából, ami a túrócszentmártoni Szlovák Nemzeti Könyvtárban található.  Az Ad praesidem  címet viselő írásban P. Kopacsek  Péter hosszasan ecseteli, hogy tapasztalaik alapján újholdkor (Nap és Hold együttállásának ideje)  fölerősödik az Úr Jézussal   való egyesülés élménye, s különleges hatást gyakorol  mindazokra, akik  alapos szentgyónás után ezen a napon szentáldozáshoz járulnak.

Az  ünnepi alkalmakra külön szertartást dolgoztak ki, ami  szentmise bemutatásból, igehírdetésből, szentségimádásból, és a szentgyónás elvégzése után a szent Eucharisztia vételéből állt.

 Az Öt Szent Seb kegyoltár

 A  bazilika szentélyét és hajóját összekötő diadalív jobb oldalán  található - Berényi Zsigmond püspök 1729. augusztus 14-dikén fölszentelte -  kétszintes kegyoltár eredetileg Remete Szent Antal apát  nevét viselte, az oltárképen is az ő ábrázolása lehetett.  A Liber Memorabilis szűk szavú  bejegyzéseiből legalább is erre lehet következtetni. Az  oltár titulusának megváltoztatása után ugyanis – írja a scriptor - „fölkerült” ábrázolása az oltár második szintjére. Az átalakításra - a pápai bréve utalása alapján - a Szentszékhez eljuttatott kérelemmel egyidejűleg kerülhetett sor, azaz valamikor 1755 és 1759 között. A retabló már állhatott - szimmetrikus párja az átellenben levő Remete Szent Pál oltárnak -, csupán a két oltárkép és talán a második szint szobrai jelenthettek eltérést az eredetihez képest. (Az sem kizárt, hogy a  diadalív bejáratánál elhelyezett két oltárt egyidejűleg alakították át, egy-egy szinttel bővítve az eredetit. Erre esetleg a restaurálás során készült dokumentáció adhatna választ, azonban a volt Műemléki Felügyelőség átszervezése miatt a dokumentum jelenleg hozzáférhetetlen.) Az oltár két képe  és a szobrok alkotóinak nevével adós a Liber Memorabilium. Talán nem állunk messze a valóságtól annak a föltételezésében, hogy az Öt Szent Seb oltárkép és a fölötte elhelyezkedő Remete Szent Antal ábrázolás osztrák  (bécsi) mesterek munkája. (A kolostor naplóírói ugyanis előszeretettel elhanyagolták a német nevek leírását.)

Az oltárkép fókuszában Krisztus Öt Szent Sebének szimbolikus ábrázolása áll: a fölfelé tárt két kéznek,  mélységbe mutató két lábnak szögek okozta sebei, középen a Longinus lándzsájával átütött, a töviskoszorú szorításában égő szív, amiből dicsőségesen emelkedik ki a megváltás jelképe, a kereszt.  Ez az ábrázolás egy antwerpeni kézzel festett 18.századi rézmetszeten is látható, azzal a különbséggel, hogy itt a lábakat stabil állásban, oldalnézetben ábrázolta alkotójuk. Az egyik korábbi ábrázolás 1495-ben készült, az angliai Ely Katedrálisból  került a Bodlein Könyvtár kézirattárába. Ezen  Krisztus szent keresztjén pajzson látható a szimbolikus ábrázolás. A lábak itt is – a márianosztraihoz  oltárképhez hasonlóan - felülnézetben lefelé mutatnak, ám ezen a gravírozott rajzolaton  kehelybe csorog  az Úr Jézus szívéből a vér és a víz. (www.flickriver.com)  Az oltárkép festője, nyilván  imakönyveken, és szentképeken keresztül, mindkét ábrázolás birtokában lehetett.

Üzenetében azonban lényegesen eltér az Öt Szent Seb Konfraternitás márianosztrai oltárképe az említettektől, ugyanis a szent sebeket a Szentháromság egységébe helyezte alkotójuk. Az oltárkép fölső harmadából az Atya, a Teremtő néz le a mennyből szeretetteljesen szent Fia megváltó sebeire. Kitárt karja egyszerre véd és fölemel. Alatta a Szentlélek árasztja sugarát  a Krisztus szeretettől lángoló szívéből kiemelkedő keresztre. Szinte hallani a szózatot:  "Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik."/Mt 4,1/A  sebzett lábak az alsó harmadban ábrázolt sötétség felé mutatnak, a pokol, a bűn világa felé. Az oltárkép jelentése - a Megváltás, a bűnök bocsánata Jézus keresztáldozata által, ami kapcsot és lehetőséget teremt az üdvösségre, a bűnök okozta sebek gyógyulására -  lentről fölfelé értelmezhető.

Az oltárképet  övező szobrok mind a megtérés kegyelme felé terelnek. Balra a „pusztába kiáltó” Keresztelő Szent János alak jobb karja a mélybe mutat, baljával jelzi a lehetséges utat: "Tartsatok bűnbánatot, mert közel van a mennyek országa!"/Mt 3,3/

Szemben vele a IV. században élt tudós,  Szent Jeromos szobrát helyezték el. A bűnbánat jeleként a kísértések - a testében égő érzéki vágyak és a tudás okozta gőg - ellen a szentföldi remeteségben négy évig vezeklő, mellét gyakorta kővel verő egyháztanító utal a gonosz elleni szüntelen küzdelemre s megbánásra.

Fölötte lelki leánya, a gazdag római életmódját és gyermekeit Krisztusért elhagyó özvegy, Szent Paula szobra áll. Követte lelki vezetőjét a Szentföldre, vagyonából ott kolostorokat alapított és irányított. „Nem azokra a kövekre akarta költeni a pénzét – írja róla Szent Jeromos a Jelenések könyvét idézve -, amelyek a földdel és a világgal együtt elenyésznek, hanem az élõ kövekre, akik a földön gördülnek tova, amelyekbõl a nagy király városa épül.”

Átellenben vele utcanőként a III.században a  Szentföldre érkező, s ott a Boldogságos Szűzanya közbenjárására megtért  Egyiptomi Szent Mária háncsruhás alakja figyelmeztet a vezeklés fontosságára, s ezen keresztül a bűnök bocsánatára. Negyvenhét évig élt a legenda szerint  a Jordánon túli kietlen pusztaságban azon a három darab kenyéren, amit a Szent Kereszt imádása közben valakitől kapott három pénzdarabon vásárolt.

Kettejök között talált végleges helyére Remete Szent Antal képe, amint Atanáz püspök köpenyével a haldokló Remete Szent Pálhoz siet. A retablót a gyermek Jézust jobb karjában tartó Szent József alakja zárja. ( Az oltár fotóját ld. http://www.marianosztrakegyhely.hu/templom)

Az  Öt Szent Seb Konfraternitás oltára zárt és kerek foglalata mindannak, amit a társaság megalakulásával célul kitűzött: a törékeny  emberi létezés halandóságának következtében fellépő súlyos bűnök megítéltetése ellen az Irgalmas Jézus szent sebeinek titkába elmerülve imádkozni a meghalt konfráterek lelkiüdvéért és vezekelni az élők bűneiért. A saját elhatározásból csatlakozó szerzetesek és a világi papság szigorú életvitelükkel, a bemutatott  ünnepi szertartások  által szándékoztak példát mutatni  a Krisztushoz közeledő, s a Vele közösséget vállalni akaró híveknek a  lelki épülésre,  de ezen túl  kedvet ébreszteni a csatlakozásra. Tegyük hozzá, sikerrel! Kivált a pálos novíciusok között örvendett nagy népszerűségnek a megszentelődésnek ez a módja. 

A Konfraternitás 1760-tól a pálos rend 1786-os szétszórattatásáig - dokumentálhatóan 1778-ig egészen bizonyosan – működött. Az utolsó fölvett tag P. Trnka Rafael volt 1778-ban.

 A Konfraternitás utóélete

Az Öt Szent Seb társulat kezdeményezésére került sor a márianosztrai Kálvária fölállítására és ezzel együtt a május 3-dikai és a szeptember 14-dikei nagy tömegeket vonzó zarándoklatokra.  Nem kis mértékben Prohászka Ottokár püspök írásainak köszönhetően  a  XX. század első felében volt e zarándoklatok fénykora, de már  kifejezetten a szent sebekhez fűződő áhítat nélkül. Dr. Lékai László bíboros-érsek  nem sokkal halála előtt kérte meg P. Árva Vince pálos szerzetest, a márianosztrai templom akkori plébánosát, hogy újítsa föl az Öt Szent Seb tiszteletének szép pálos kultuszát, valamint elrendelte, hogy ünnepe minden év július első vasárnapja legyen, s egyben a templom egyik főbúcsúja. (Pusztán az érdekesség kedvéért, 1986-ban egy-két nappal az általa szorgalmazott ünnep előtt szólította a bíboros urat magához a Teremtő.)

   A katolikus hagyomány és a pálos hagyomány csodálatos együtteséből nőtt ki tehát a Márianosztrai  Bazilika egyik főbúcsúja az  Irgalmas Jézus  Öt Szent Sebe tiszteletére, ami  idén  július 6-7-én lesz.

Vadász J. MáriaMagdolna

Fölhasznált források:

Liber Memorabilium  Conventus Nostrensis  MOL, AP, E 153 Fasc. 234. 41.doboz

Album Congregationis S. Vulnerum lesu Christi in ecclesia Maria Nostrensi , Szlovák Nemzeti Könyvtár,RHKS 2142,(J) MS-Ba C 17

Irodalom

Catholic online. http://www.catholic.org 

Kisbán Emil: A magyar pálosrend története. I-II. Bp., 1940.

Voragine, Jacobus de: Legenda aurea www.mek.oszk.hu/04600/04626/html/legenda 

Hírek

Hosszú lelkipásztori szolgálat után, 74 éves korában elhunyt Borbély Péter atya. Hívei, szerettei  május 17-dikén vettek búcsút, a szlovákiai Tardoskedd, Szent István plébániatemplomban. A temetési szertartást Mons. Orosch János  mutatta be. A szertartáson P. Borsos József  és  Fr. Szűcs  Imre képviselte a márianosztrai pálos közösséget.

 A vámosmikolai Cselka Nándor Alapítvány meghívására P. Borsos József Pünkösdhétfőn (május 20.)  szentmisét mutatott be a Szent Mária Magdolna templomban, majd előadást tartott a pálos rendről.

 Aradi  László  veszprémi egyházmegyés diakónus papszentelés előtti  öt napos lelkigyakorlatát P. Borsos József atya vezetésével május 27-től Márianosztrán végezte.

 Május 29-dikén  Ft. Marton  Zsolt, a váci kerület  esperese előtt  megtörtént a Magyarok Nagyasszonya plébánia  átadása   Vizi András  plébános atyának.  

 P. Vizi András  és  Fr. Szűcs Imre részt vett azon a kiránduláson, amit Dobay Péter szervezett Péliföldszentkeresztre. A kirándulás  során megismerkedtek a zarándokhely történetével.  

 Június 5-én  P. Borsos József  az Isteni Szeretet Leányai Kongregáció sashalmi és Viola  utcai rendházában  lelki  napot  tartott.

 Ft. Lormusz János esperes-plébános atya meghívására P. Borsos József június 6-9-ig négy napos lelkigyakorlatot tartott a szlovákiai Vásárúton és a környező falvakban, június 29-dikén pedig Pereszlényben  a  falunapon  mutat be szabadtéri szentmisét ünnepi szentbeszéddel.

 Keresztelő Szent János ünnepén, június 23-dikán a nosztrai pálos közösség  Dobróka László polgármester úr, pálos konfráter meghívására Pálosvörösmarton, az  egykori  pálos  faluban részt vett a templom búcsúján.

 A Fekete Madonna zarándokvonat már harmadik éve röpíti a zarándokokat Czestochowába. Az idei – június 24-27-ig tartó – zarándoklat lelki vezetője Dr. Beer Miklós püspök atya, pálos konfráter lesz. A Boldog Özséb pálos kolostort P. Vizi András plébános és Fr. Szűcs Imre testvér képviselte.

A közelmúltban restaurálták a sekrestye gyönyörű barokk szekrénysorát, ami Hasenmiller János és Teller András pálos szerzetesek munkáját dicséri. A hatalmas munka 1728 áprilisára készült el, s azóta ez volt az első alkalom, amikor elmozdították helyéről.

Anyakönyvi hírek

Házasság

Vörös  Eszter  és  Vincze  Mátyás  2013. június 15-dikén örök hűséget esküdött egymásnak.

Isten áldja meg frigyüket! 

Keresztelés

Baji Gábor és Borzák Anikó  Zsófia nevű kislánya  2013. június  1-jén,

Jaczenkó  Zsolt  és  Gábor  Emese  Hanna  Panna  nevű kislánya  2013. június 2-dikán,

Blaskó  István  és  Kovács  Andrea  Csenge  Zoé nevű  kislánya  2013. június 9-dikén

Szabó  József  és  Lőrincz  Ágnes   Ramóna Friderika   és  Hanna  nevű kislányaik  2013. június 15-dikén 

részesültek a keresztség szentségében.

 Isten áldása kísérje keresztény életüket!

Temetés

Görög  Imréné  Nagy  Margit  2013. június  4-dikén  76 évesen,

Kipilla György 2013. június 21-dikén 74 évesen a Teremtőjéhez távozott.

Nyugodjanak békében!

Vendégeink - látogatóink

Május 13-án  és június 10-dikén délelőtt volt a  kismarosi, verőcei és kóspallagi  hívek havi zarándoklata. A szentmisét P. Vizi András  mutatta be.

A Makrovilág utazási iroda dolgozói május 16-dikán érkeztek Madari Gyula igazgató úr vezetésével.   Imaszándékukra P. Borsos József szentmisét mutatott be, ezután szentségimádást végeztek.

 Május 18-án  a Budapest-Belváros Nagyboldogasszony plébániáról dr. Osztie  Zoltán, plébános vezetésével érkeztek zarándokok.  

Ugyanezen  a  napon a MÁV Nosztalgia vonat Kft szervezésében gőzmozdonyos vonattal és kisvasúttal érkezett  69 fő a Bazilika megtekintésére.  

Május 25-én  Szekszárdról  és Pécsről, május 30-dikán Tiszavasváriból, május 31-dikén pedig Kiskőrösről busszal érkezett kirándulócsoport, hogy megismerkedjen a Bazilika történetével.

A  kismarosi  Nyugdijas  Klub  50  fős  csoportja május 30-dikán látogatta meg imádságos lelkülettel a  a Bazilikát, június 1-jén pedig Nagymarosról érkezett szentségimádásra egy imacsoport.

 A június 13-dikai engesztelő virrasztásra a következő településekrők érkeztek zarándokok:Ipolybalog, Ipolyfödémes, Palást, Felső-, Közép-és Kistúr, Pereszlény, Kéménd, Szete, Ipolyszakállos, Ipolybél, Ipolyszalka,  Ipolyság, Inám, Lukanyénye, Kelenye,  Óvár,    Budapest,  Zebegény,  Ipolydamásd,  Ipolytölgyes,  Vámosmikola,  Kemence,  Márianosztra. 

 Csillag  Péter  diakónus  szervezésében  Kemenes  Gábor  atya  imaközössége  érkezett Nagykovácsiból  imádságos lelkülettel bazilikánkba június 17-én  

Köszönjük megtisztelő látogatásukat!

(Az Ave Regina következő száma Nagyboldogasszony napjára jelenik meg terveink szerint.)