You are hereA bazilika oltárai

A bazilika oltárai


 

         
    Főoltár    
       

 

 

A fából faragott barokk főoltárt zömmel Hont vármegye és Koháry István országbíró adományából Hasenmiller János pálos szerzetes tervezte s faragta - András pálos szerzetes segítségével - a hat mellékoltárral együtt 1724 és 1728 között szinte éjjel-nappal.

 A szarkofág-idomú stipes mögött kétszintes, hármas tagolású, körbejárható retabulum áll. Ennek hátoldalában Szent Verekundisz és Szent Szeverin ereklyéit helyezte el Berényi Zsigmond püspök a főoltár – egyben a templom – fölszentelésekor, 1729. augusztus 14-dikén. Itt kapott helyet a lengyel püspöki karnak a templom és a magyar nép számára megfogalmazott, márványba vésett 1956-os üzenete is.

 A szobrok – jelenleg még - ismeretlen budai szobrász alkotásai. A díszítés és az eredeti oltárkép –  Assunta, a Boldogságos Szűz Mária Mennybevételét jelenítette meg - valószínűleg Endrődy Mihály pálos atya munkája. Az oltárképet 1859-ben fa szoborcsoporttal - Szűz Mária két angyallal - cserélték ki. A főoltárt uraló kegykép 1984-ben került mai helyére, a szoborcsoportot pedig a sekrestyében helyezték el.  A kegyképtől balra a pálos rend névadója, Remete Szt. Pál dicsőit háncsruhában, jobbján püspöki ornátusban Szt. Ágoston áll, akinek a regulája szerint élnek a pálosok. Az oltárképtől jobbra Remete Szt. Antal szobra látható, aki az Úr sugallatára kereste föl és temette el Remete Szt. Pált. Mellette – több más között - a Szentírást latinra fordító Szt. Jeromos egyháztanító tartja a keresztet. A második szinten balról az „angyali doktor”, Aquinoi Szt. Tamás szobra nyitja a sort. Főoltárra kerülését az indokolta, hogy a neves tudós volt a pálos rend elfogadtatásának szószólója az orvietói pápai udvarnál.  A jobb szélen álló szent V. Celestin pápa (Pietro da Morrone), aki remetéből lett Krisztus földi helytartója, majd lemondva szent hivataláról szerzetesrendet alapított. A szint fókuszát a Szentháromság szoborcsoport alkotja, ezt az első és utolsó Árpád-házi sarj, Szent István és –III. András méltatlanul elfelejtett leánya – Árpád-házi Boldog Erzsébet szobra keretezi, aki a svájci Töss domonkos kolostorában életszentség hírében halt meg. Az 1334/36 között Teremtőjéhez költözött királylánynak komoly kultusza alakult ki német földön. Nem lehetetlen, hogy ábrázolását a Frankföldről származó Hasenmiller szorgalmazta. Boldog Erzsébet szűz szobra a magyar szakrális művészetben egyedülálló alkotás. Képi megjelenítése előfordul magyar templomokban, de térbeli ábrázolása a nosztrai bazilikán kívül a római Szent Péter bazilika Magyarok Nagyasszonya kápolnájának domborművén fedezhető föl. Figyelemre méltó még Szent István szobra, ami gyökeresen eltér a szokott, méltóságteljes ábrázolásoktól éppúgy, mint a retabulum többi alakjától. Bazilikabéli párját a Fatimai kápolna Joachim ábrázolásában lehet fölfedezni, s ebben az esetben csak jóval később, az 1750-es évek végén faragta Ruesmann pálos szerzetes.  A monumentális főoltárt a Sátánt legyőző Szent Mihály főangyal szobra zárja.

      A főoltár dísze a Ruesmann Antal szerzetes munkáját dicsérő hat – eredetileg tizenkettő -, virágdísszel, rokokó cartouche-sal művészi módon faragott, aranyozott fa gyertyatartó. A  tabernákulum XIX. századi alkotás.

 

 

 

   

 

   
         
  Az Irgalmas Jézus Öt Szent Sebe oltár

 

Krisztus Öt Szent Sebének tisztelete a pálos lelkiség meghatározó eleme. A bazilika kétszintes kegyoltára a remeteség allegóriája. Páratlan oltárképe 1760-tól az Öt Szent Seb Társulat főoltára volt. Az oltárképtől balra Keresztelő Szt. János, jobbra a szentföldi remeteségbe vonuló, s a kísértések ellen mellét kővel verő Szt. Jeromos szobra látható az általa meggyógyított oroszlánnal. A második szint központi alakja az Atanáz püspök köpenyével a haldokló Remete Szt. Pálhoz siető Remete Szt. Antal. A képet két híres vezeklő, balra az utcanőből szentföldi remetévé vált Egyiptomi Szt. Mária, Szt. Jeromos fölött pedig lelki leánya, a római gazdag életét Krisztusért elhagyó özvegy, Szt. Paula szobra keretezi. Az oltárt a gyermek Jézust tartó Szt. József szobra zárja. (Az oltár történetéről az Ave Regina 2013. 4.sz.-ban lehet bővebben tájékozódni. Ld. bal oldali menüsort.)

 
 
 
     
         
  Szent András oltár 

 

Szent András apostol ábrázolása az ortodox egyházon kívül a pálos hagyomány és művészet elmaradhatatlan motívuma. Keresztelő Szt. János szavára Jézus követőjévé lett. Testvérét, Simon Pétert ő vitte el Jézushoz:”Megtaláltuk a Messiást, vagy más szóval a Fölkentet".(Jn 1,41-42) A hagyomány szerint az ókori szkíták földjén - ahol a vándorló magyar törzsek a későbbiekben átvonultak – hirdette az Úr evangéliumát. Görög földön, X formára ácsolt kereszten lelte halálát 60-ban. A hat angyal keretezte kartus alakú oltárkép - vélhetően Endrődy Mihály pálos atya műve - Szt. András apostolt keresztjével ábrázolja. A golyvázott párkány fölötti baldachin alatt Szt. Anna képe látható a gyermek Szűz Máriával. Az oltár Szalkovics András nosztrai szabados ajándékaként készült el már 1726-ra, de fölszentelését Esterházy Károly – akkor váci püspök – 1760 augusztusában végezte el.

 
 
         
 
     
         
 

Boldog Özséb oltár

 

Az oltárkép a magyar alapítású pálos rend fogantatásának pillanatát ábrázolja. Boldog Özséb esztergomi kanonok a zilált XIII. század derekán lemondva javadalmairól a pilisi remeték közé, a Pilisszántó közelében levő „hármas barlang” mellé költözött. Egy éjszaka, imádságos virrasztás közben, sok apró lángocskát pillantott meg az erdő sűrűjében, amint egymás felé közeledve egyetlen lobogó lánggá egyesültek közvetlenül Özséb atya keresztjénél. Úgy vélte a látomás alapján, hogy a pilisi szentéletű remetéket szerzetesrenddé kell szerveznie. Buzgólkodásának gyümölcse csak 38 évvel halála után érett be. A Szentszék 1308-ban ismerte el Első Remete Szent Pál Rendjét, a pálosokat. Az oltárképet a Szt. Hedvig és a Kapisztrán Szt. János oltárképpel együtt Köteles István festette. Az eredeti oltárkép Nepomuki Szt. Jánost ábrázolta.

 
 
         
         
     

 

 

   

Remete Szent Pál oltár

 

A bazilika bal oldalának meghatározó mellékoltára a szerzetesség allegóriája. A kétszintes faoltár fókuszában Remete Szt. Pál imára tárt karokkal, az őt naponta kenyérrel tápláló hollóval látható. A kép balján pálos novicius alakja, jobbján a rend rajnai tartományában élt, csodatévő Boldog Kuno szobra áll. A fölső szinten - a Szent Istvánt megkeresztelő, 997-ben lengyel földön mártírhalált halt - Szt. Adalbert bencés szerzetes képét a vértanúság pálmaágával Boldog Csepelényi György és Teisz Henrik pálosok szobra keretezi. Az oltár csúcsán Immaculata szobor köti össze az Eget a földdel. A képek donátora Paulevics József váci kanonok, az oltáré Nádasdy László csanádi püspök, volt pálos szerzetes. Középen a Nádasdy címer látható.

 

     

 

 

         
     

 

 

   

Kapisztrán Szent János oltár

 

A magyar történelem nevezetes alakja Kapisztrán Szt. János. Jogot végzett, de a világgal meghasonulván ferences szerzetes lett. Kiváló szónok hírében állt, ezért III. Callixtus pápa megbízásából a török ellen keresztes hadjáratot hirdetni érkezett az országba. Az 1456. július 21- 23. között lezajló nándorfehérvári viadal meghatározó egyénisége volt a 70 éves szerzetes. Az ostrom után kitört pestis Teremtőjéhez vitte október 23-án. 1455-ben járt Nosztrán, ahonnan így írt: ”Aki testben szenteket akar látni, menjen Nosztrára!”  Az oltárkép fölötti baldachin alatt a Hont megyei Nyéki Fekete család címere fedezhető föl, fölötte Avilai Szt. Teréz portréja látható. Az eredeti oltárkép Szt. Ágostont ábrázolta. Az oltárt Boldog Meszlényi Zoltán püspök - csaknem pontosan 13 évvel a kistarcsai internálótáborban bekövetkezett halála előtt- 1938. március 9-én szentelte föl.

 

     

 

 

     

 

 
     

 

 

   

Szent Hedvig oltár

 

Anjou Szt. Hedvig Nagy Lajos magyar király legkisebb leánya. 1378-ban nőül adták Vilmos osztrák herceghez. Lajos király Hedviget szánta a magyar, amíg nővérét, Máriát a lengyel trónra. Özvegye azonban megváltoztatta a végakaratát, s így Hedviget 1384. október 15-én lengyel királynővé koronázták. A lengyel urak elűzték Vilmost, s a 12 éves királynőt Jagello Ulászló litván fejedelemhez kényszerítették, aki ezért népével együtt megkeresztelkedett. Hedvig áldozata a katolikus egyházért, a lengyel és litván népért további tettekben nyilvánult meg. Számos adománnyal gazdagította a pálos rendet, s a krakkói egyetemet. Már életében a lengyel nép hőn szeretett Jadwigája volt, 1399.július 17-én, 25 évesen bekövetkezett halála után pedig szentként tisztelték. Hedvig 1379 és 1382 nyarán tartózkodott Nosztrán atyja kíséretében. Az eredeti oltárkép Aquinoi Szt. Tamást ábrázolta.

 

     

 

 

     

 

 

 

 

 

   

 

Fatimai kápolna

 

A bazilika déli tornya alatt található kápolnába helyezték eredetileg a Boldogságos Szűz Mária kegyképét. 1759-ben a német eredetű Ruesmann Antal pálos szerzetes szülei örökségéből csodálatos oltárt faragott a kegykép számára. A kegykép főoltárra helyezése után a Szűzanya fatimai szobra került ide. Az oltár szobrai a Szűzanya szüleit, Szt. Annát és Szt. Joachimot ábrázolják. A fölső képen Szt. József látható. Az oltár ékessége négy megkapó szépségű angyal alak. A kápolnában található nyolcszögletű faragott keresztelő-medencét Keresztelő Szt. János és Jézus szobrai díszítik. A fogadalmi ajándékok rokokó vitrinje az „esztergomi üveges” ajándéka leánya csodás gyógyulásának emlékére. Ebben a kápolnában gyógyult meg Antal testvér maga is. Életének főműve a pesti rendház (ma: Központi Szeminárium) híres  könyvtárberendezése.

 

 

 

 

 

 

Fotók: Benedek Zsolt és Nagy Katalin

Szöveg: Vadász J.MáriaMagdolna