You are hereAve Regina IV. évfolyam 4.szám SZENT ANDRÁS HAVA

Ave Regina IV. évfolyam 4.szám SZENT ANDRÁS HAVA


 

AVE REGINA!

A Magyarok Nagyasszonya bazilika és a Boldog Özséb kolostor hírharangja

2014. IV. évfolyam 4.szám

 

Szent András hava

 

Tartalom

 

  •  A bazilika Szent András oltárának története
  • Temesvári Károly Benedek atya évfordulói
  • A bazilika és a Boldog Özséb kolostor hírei
  • Anyakönyvi hírek

 

 

A bazilika Szent András oltárának története

 

 

 Szent András apostol oltára a bazilika lecke oldalán a nosztrai pálos művészetet dicséri. Az oltárt Fr. Hasenmiller János faragta, s az sem kizárt, hogy  ez  volt az első elkészült oltár. Az oltárkép  - minden valószínűség szerint - P. Endrődy Mihály  pálos atya alkotása.

Szent András apostol tisztelete a legősibb pálos hagyományok egyike. 

 

Szent András apostol

 

Jacobus de Voragine a Legenda aureá-ban  imigyen kezdi Szent András apostol bemutatását: Ékes volt életében, válaszadó a bölcs tanításban, férfias a szenvedésben és anthropos a dicsőségben. Életéről az evangéliumok annyit árulnak el, hogy  apját Jánosnak hívták, s Betszaidából származott fivérével,  Simonnal, a későbbi Szent Péter apostollal együtt, s a Galileai-tó partján fekvő Kafarnaumban éltek. Mindketten halászok voltak.

Az Úr Jézus -néhány tanítvánnyal együtt - háromszor hívta meg őt: először a megismerésére, aztán  a barátságára, majd a tanítványságra.

Az apostol eredetileg Keresztelő Szent János köréhez tartozott.  Szent Márk evangelista – aki zömmel Szent Péter emlékeit foglalta írásba – úgy tudja, hogy az Úr Jézus maga választotta ki őt követésére a Galileai-tó partján  testvérével,  Péterrel, valamint Zebedeus fiaival, Jakabbal és Jánossal együtt, s hasonlóképp rögzítette az eseményt  a Szent Máténak tulajdonított evangélium is. /Mk 1, 16-20. és Mt 4, 18-22/. A szemtanú Szent János pontosítja az eseményt evangéliumában. Az ő emlékei szerint:  miután András  egy estét eltöltött Jézussal , másnap reggel  szólt fivérének, Simonnak e szavakkal: „Megtaláltuk a Messiást, vagy más szóval a Fölkentet!”, s Jézushoz kísérte. E találkozó során szólt így Jézus András fivéréhez:  „Te Simon vagy, János fia, de Kéfa, azaz Péter lesz a neved.”  /Jn 1, 35-42/

Jézus galileai tartózkodása során Péter és András apostol közös házában élt Kafarnaumban. Jelen volt  András apostol, amikor Jézus a kafarnaumi zsinagógában kiűzte a tisztátalan lelket egy megszállottból, majd ezt követően meggyógyította Péter anyósát. /Mk 1,24-31/ Szent János evangéliuma nevesíti  András apostol  jelenlétét  a Kafarnaum közelében történt kenyérszaporításkor. Tanítása és csodatételei nyomán hatalmas tömeg várta Jézust, amikor visszatért a  Galileai-tó túlpartjáról. Szent Márk evangéliumából tudjuk, hogy késő este volt, a vacsora ideje. A tanítványok tanácstalanok voltak, hiszen maga Jézus kérdezte meg: ”Honnan veszünk kenyeret, hogy legyen mit enniük?”  Fülöp lemondóan nyilatkozott,  András apostol azonban nem utasította el  azon nyomban a lehetetlent. Némi reménnyel a hangjában  hozakodik elő a ténnyel: "Van itt egy fiú, akinek van öt árpakenyere és két hala, de mi az ennyinek?"/Jn 6,6-9/ Tudjuk a csoda végét: 12 kosár telt meg a maradékkal. 

Mestere mellett volt Jeruzsálemben, az Olajfák hegyén is, amikor Jézus a templom pusztulásáról beszélt, s megkérdezte tőle  Péterrel, Jakabbal és Jánossal : „Mondd, mikor fog ez bekövetkezni és mi lesz a jel előtte?”/Mk 13, 3-4/

Jézus utolsó útja, bevonulása Jeruzsálembe 30. április 3-dikán történt. Özönlött a nép húsvét  ünnepére a Templom városába. Elragadtatással  - a 118.zsoltár szavaival : „Hozsánna Dávid fiának! Áldott, aki az Úr nevében jön!”  - köszöntötte a tömeg. Futótűzként terjedt Lázár föltámasztásának híre. Szerény becslések szerint is több százezerre tehető azoknak a száma, akik Judeából, Galileából, s a Galileai-tó keleti  partján fekvő, görög zsidók által is lakott Dekapoliszból érkeztek. A görögök egyik 

csoportja megszólította Fülöpöt:”Uram, látni szeretnénk Jézust!” /Jn 12,21/ Fülöp Andrást kérte meg, hogy közvetítse a kérést. Jézus utolsó nyilvános beszéde e találkozás során hangzott el: "Elérkezett az óra, amikor megdicsőül az Emberfia. Bizony, bizony, mondom nektek: ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz. Aki szereti életét, az elveszíti, de aki gyűlöli életét ebben a világban, az megmenti az örök életre./Jn 12,23-25./

András apostol  további életéről az András cselekedetei  címet viselő apokrif irat még sok részletet közöl, ezek egy részét a már idézett Legenda aurea is átvette. Legendái  mindenkor kedves olvasmányok voltak.  Idézzünk ezek közül e helyütt csak kettőt  Szent András apostolra emlékezve : „Egy asszony, aki egy gyilkosnak volt a felesége, nem tudta gyermekét megszülni. Kérte a nővérét: „Menj és hívd segítségül Úrnőnket, Dianát!” Amikor az segítségért fohászkodott, ezt mondta neki az ördög: „Miért hívsz engem, mikor nem tudok rajtad segíteni? Hanem menj csak András apostolhoz, ó megmentheti a nővéredet.” El is ment hozzá, s az apostolt életveszélyben lévő nővéréhez vezette. Szólt az apostol: „Méltán szenvedsz, mert rosszul házasodtál, álnokul fogantál, és ördögökkel tanácskoztál. Most azonban térj meg, higgy Krisztusban, és hozd világra a gyermeket!” Az asszony pedig hitt, világra hozta koraszülött magzatát, és megszűnt a fájdalma.”

Mesteréhez és fivéréhez hasonlóan halottakat is föltámasztott  az apostol: „Egyszer negyven férfi jött hajóval az apostolhoz, hogy vegyék tőle a hit tanítását. Íme, az ördög fölkorbácsolta a tengert, és mind egy szálig vízbe fúltak. Midőn holttestüket partra vetette az ár, az apostol elé vitték őket, és rögtön föltámadtak. Ekkor mindent elmeséltek, ami velük történt. Ezért olvasható egyik himnuszában: „Négyszer tíz ifjúnak, kik tengervízbe fúltanak, visszaadta az életet.”

Az evangéliumot a Fekete-tengertől keletre, Örményország és Kurdisztán nomád népei között hirdette, többek között a szkíták földjén, azon a földön, ahol a magyar törzsek  több száz év múlva átvonultak, ezután görög földre tért. A  bizonyítottnak tekintett legenda szerint halálát  Aegeas helytartóval való hitvitája okozta. Öt érvvel bizonyította a nyegle és cinikus helytartónak Krisztus szenvedéstörténetét, föltárta előtte hite bizonyságát. Aegeas ádáz dühvel, kegyetlen kínzásokkal próbálta megingatni a rendíthetetlen apostolt, de mindhiába!

Testét Achaiaban, még pontosabban Pátra  (és nem Petra, ahogyan tévesen sok helyütt szerepel!) városában feszítették  egy ferdén ácsolt  keresztre 60-ban. (Az ikonográfia ezt tekinti attributumának.)A keresztet látva így kiáltott föl:” Üdvözlégy, szeretett kereszt! Te szépséget és ragyogást nyertél az Úr tagjaitól. Mert mielőtt az Úr fölszállt volna reád, a föld rémülete voltál, most azonban rajtad keresztül az én Uramhoz megyek!” Három napig tartó agóniáját nem hagyta megrövidíteni.

Ereklyéinek vándorútja 1964-ben ért véget. Vértanúságának helyszínéről előbb Konstantinápolyba, onnan, a Rómától délre fekvő Amalfi városába került. A II. Vatikáni Zsinat szellemében VI. Pál pápa visszaadta a görög-keleti egyháznak az ereklyék megmaradt hányadát, jelesül a szent kisujját, koponyacsontjának egy darabját, valamint annak a keresztnek egy szilánkját, amin vértanúságát elszenvedte. A görögországi  Pátraban őrzik és tisztelik az apostol földi maradványait.

Tiszteletét az Egyház november 30-dikán ünnepli.

 

A márianosztrai Szent András oltár


A pálos fafaragás egyik nagy mestere Fr. Hasenmiller János - a többi mellékoltártól eltérően – ezen az oltáron mindössze hat angyalkát helyezett el. A kartus alakú oltárkép  Szent András apostolt keresztjével ábrázolja. A golyvázott párkány fölötti baldachin alatt Szent  Anna képe látható a gyermek Szűz Máriával. A képeket P. Endrődy Mihály pálos atya festette. 

Az 1725. évi vizitáció eredményeként, a templom belső munkálatainak fölgyorsítása érdekében,  erősítés érkezett október végén  Fr. Hasenmiller János arcularius mester személyében Sopronbánfalváról. Újoncidejének két éve alatt elkészítette a sopronbánfalvi /Wondorff/ kolostor stallumait,  amiről a rendi évkönyv a legnagyobb elismerés hangján emlékezett meg.  A bajorországi Dinkelsbühlben született  tehetséges arculárius 27 éves volt,  amikor fölvételét kérte a rendbe. „Négy évig  éjt nappallá téve dolgozott” a nosztrai templom oltárain, de ezen túl 1731-ig végigkísérhető szolgálata a börzsönyi kolostorban.

Az oltár képiségének megfogalmazója  P. Endrődy Mihály „arte pictor” 29 évesen, már fölszentelt papként fogadalmazott 1711-ben, tán épp akkor, amikor az első faragott követ kiemelték a romok közül Nosztrán. A nosztrai rezidenciában  1725-től jegyezték jelenlétét, de nem elképzelhetetlen, hogy már 1724 őszén, P. Podhoránszky priorsága alatt - együtt voltak noviciusok Sopronbánfalván - Nosztrára került.  A kiváló festő ezt megelőző tevékenységéről a ”máriavölgyi és a pesti képei tanúskodnak”.  Tekintettel arra, hogy a máriavölgyi  kegytemplomban a XVII-XVIII. század fordulóján Szent Anna tiszteletére,  majd 1712-ben Arimathiai Szent József tiszteletére emeltek oltárt , nem lehetetlen, hogy ezek képei is az ő ecsetjét dicsérik. Pesti szolgálata pedig csak az Öt Szent Seb kápolna képeihez köthető. 1730-ban,  az építkezés lázától is izzó nyárban,  egy napra elcsöndesült a kolostor. Teremtőjéhez távozott  48 évesen a kiváló pálos művész július 13-dikán.

 Hét hónapra P. Endrődy halála után, 1731 tavaszán a megerőltető fizikai és művészi  munka  - és bár nem beszélünk róla külön, a rideg körülmények – aláásták  Fr.  Hasenmiller János  mester egészségét. Márciusban magas láz gyötörte. P. Hávor prior  azonnal intézkedett: Pestre szállították, hogy minél előbb orvosi ellátásban részesüljön, de láza napról napra növekedett. A haldoklók szent kenetét fölvéve 1731. április 27-dikén átadta lelkét az Úrnak, akiért minden percében dolgozott. A Krisztus iránt érzett szerelem adta szolgálatának erejét. A pesti rendház, akkoron még rezidencia,  Öt Szent Seb kápolnájában  helyezték örök nyugalomra. A rendi krónika így jegyezte föl emlékét: ”Művészi fafaragó és épületdíszítő, aki a nosztrai templom nyolc oltárát és a Szent Borbála vértanú tiszteletére emelt kápolna oltárát, és mindazt amit ott látsz az épületen, készséggel és találékonysággal díszítette. Istennek szentelt ember volt, a szabadidő legádázabb ellensége, aki erőfeszítésein túl csak a szent elmélkedésnek és a szent könyvek olvasásának szentelte kegyes és dolgos életét.”

Az idő tájt, amikor a két pálos művész Nosztrára érkezett,  született meg Pozsonyban Esterházy Károly. Mindösszesen 34 éves volt, amikor a váci egyházmegye élére helyezték, 1759-ben. Rövidke, mindösszesen három évig tartó tevékenysége során megreformálta a papneveldét,   a váci céheket, rendeztette a levéltárat, kibővítette az Althann püspök  által épített szeminárium épületét. Az ő kezdeményezésére kezdődött el  a székesegyház  alapozása.  1760-ban kétszer  is megtisztelte látogatásával a nosztrai kolostort a váci főpásztor.  Első látogatása augusztusban történt, amikor is nyolc napot töltött  lelki föltöltődéssel a kolostor falai között. Az áhítat mind Esterházy püspöknek, mind pedig a kolostor szerzeteseinek lelki épülésére szolgált. Rendkívüli hatással volt rá a nosztrai légkör, a pálos lelkiség. Lelkigyakorlata emlékére történt a Szent András oltár fölszentelése.

Szólni illik az oltár adományozójáról, Szalkovics András nosztrai szabadosról. 

A neve alapján Szalkáról átszármazó – talán horvát származású - férfiú  az 1700-as évek elején érkezett a nosztrai romok mellé kisebb telepes csapatával, akiket a Felvidék termőföldet nélkülöző tájairól verbuvált össze. Evangélikus vallásúak voltak.1710-ben Máriavölgyben szerződést kötött a rendfőnökséggel, hogy a telepes jobbágyok élén gondjukat viseli, megszervezi a munkát,  behajtja a járandóságot,  további jobbágyok letelepítését segíti elő, és így tovább. Nem volt ez rendhagyó az adott korban. Szabadosoknak, - latin nyelvű  forrásokban  a török hódoltság  után libertinus, más helyütt spanus  - azokat a jobbágyi állapotból kiemelkedetteket hívták, akik egy-egy elnéptelenedett, vagy csekély munkaerővel bíró birtokra a jobbágyok betelepítését végezték. Nem mellesleg ő volt az, aki a pálosok visszatelepülését követően, 1711-ben „súgott”  Kurpész Pál atyának , hogy a nagybörzsönyiek a kolostor erdeit használják. Még pontosabban: ellenezte, hogy a nagybörzsönyiek fát vágnak a Békás tó környékén, s ezzel indult el a birtokhatárokat firtató több évtizedes hercehurca… Talán éppen ezért  a sértett falu lakói eljuttatták P. Kurpészhoz Szalkovics viselt dolgainak lajstromát még abból az időből, amikor a birtok a pesti rezidenciához tartozott.

Nincs új a nap alatt! Szalkovics bizony saját zsebre dolgozott! A jobbágyoktól behajtott járandóság: a tized, s a kilenced nagy részét, az értékesített terményt esze ágában sem volt a messzi  - jegyzem meg: akkor szerveződő, s ebből eredően szintúgy hiányosságokkal küzdő – pesti pálosoknak átadni.Az elhalt jobbágyok telkeire pedig rátette a kezét.  A legnagyobb vétség, amit az 1714. április 4-dikén indított vizsgálat múltbéli tetteiért fölrótt Szalkovicsnak az volt, hogy annyira sanyargatta és kínozta a serfőzőt, „hogy az meghótt”. (Azt ugyan nem tudjuk meg, mikor történt a gyászos emlékű eset, az viszont  bizonyos, hogy a serfőző már 1701-ben komoly forgalmat bonyolított le.) Nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél,  de  a tanúmeghallgatások nem hozták meg a várt eredményt, a szabados kiebrudalását a nosztrai birtokról.

Maradt továbbra is Szalkovics András a jobbágyok elöljárója, s vétkeit azzal tette jóvá, hogy komoly pénzt adományozott a Szent András oltár elkészítésére. Húga – netán felesége –, Szalkovics Anna  a Boldogságos Szűz Mária kápolnája és a Szent Borbála kápolna javára végrendelkezett.

Szalkovics András 1732. január 19-dikén halt meg, de fiai  - örökölvén apjuk után a libertinusi állapotot – a későbbiekben meghatározó szerepet játszottak a település történetében, de jelentősebb adomány az ő nevükhöz már nem fűződött.

A Szent András oltár előtti gyóntatószék XIX. századi alkotás. Nevezetessége, hogy márianosztrai látogatásai során mindig ott gyóntatott Prohászka Ottokár püspök.

Vadász J. MáriaMagdolna


 

 

 

Temesvári Károly Benedek atya  évfordulói

 

(70-50-45-10)

 

 

Örömteli  ünnepség színhelye volt a Boldog Özséb kolostor 2014. november 5-dikén. P. Temesvári Károly Benedek atya születésének 70. évfordulójára gyűltek össze a pálos testvérek  a kolostor refektóriumában. Benedek atya számára a leköszönőben lévő egyházi év a kerek évfordulók éve volt. Idén ünnepelte szerzetesi fogadalmának 50.,pappá szentelésének pedig 45. évfordulóját is.

 

Benedek atya 1944.október 29-dikén született Nagykanizsán Temesvári Károly és Bőczy Jolán legidősebb gyermekeként. Születését „égi hangok”  kísérték. A szövetségesek – Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérletét követően-  nagyarányú légitámadást intéztek Nyugat-Magyarország városai ellen, ami Nagykanizsát sem kímélte. Pálos szolgálatának majdani állomáshelye -  Pálosszentkút –pedig akkoron már egy hete a szovjet csapatok felügyelete alatt állt. A kiváló népszónok, a kivégzett P. Vezér Ferenc kivételével  a „fölszabadított”  pálosszentkúti kolostor többi szerzetese Benedek atya szerzetesi életének  meghatározó szereplői lesznek.  A rendház priorja P. Bolyós Ákos volt, de itt tartózkodott  jelöltként – novemberi frontszolgálatát megelőzően – a későbbi rendfőnöki megbízott, P. Máthé Péter, továbbá az 1998-ban Márianosztrán elhunyt  P. Homonnay Miklós.

 

A három gyermekkel megáldott Temesvári családot Isten Komlóra vezérelte. Benedek atya iskoláit Pécsett végezte. Itt volt elsőáldozó kilenc éves korában, négy évvel később pedig Komlón bérmálkozott. Vágyódását a papi hivatásra ötödikes korában vallotta meg először magyartanárának. Katolikus hitben nevelkedett, nem volt meglepő a korán körvonalazódott hivatás. 

 

Pécs  volt  akkoron az illegalitásban működő pálos rend lelki központja.  Az Ágoston téri templomban - a rendőri zaklatások ellenére is -  rendületlenül  foglalkozott az ifjúsággal sekrestyésként a hite-vallása miatt börtönt is megjárt  két legendás  pálos egyéniség: P. Bolváry Pál és P. Bolyós Ákos. Pál atya a templom sekrestyése, Ákos atya pedig a kántora volt. Míg a nagy generációnak nevezett beat-nemzedék a maga módján hosszú hajával tiltakozott, s titokban a Rádió Luxemburg és a Szabad Európa rádió zenéit hallgatta, addig Benedek atya barátjával,  Szieberth Imrével szorgalmasan vett részt a titkos pálos foglalkozásokon. 

Tizenkilenc éves volt Benedek atya, amikor a rendkívüli időnek megfelelően, rendhagyó módon kezdte el noviciátusát, s barátjával együtt rá egy évre - ennek immáron 50 éve -,  húsz évesen fogadalmazott  P. Bolváry Pál előtt az Ágoston téri templomban. A két első ismert remete, a  Nyitra közelében élt Zoerard/András és Benedek nevét kapták az elöljárójukként tisztelt Pál atyától. Örökfogadalmát ugyan csak három évre rá tette meg Márianosztrán, de szavaival élve: ”Nekem már az első fogadalmam is örökre szólt.” 

 

Pálos szerzetesként kezdte el tanulmányait a szegedi Hittudományi Főiskolán. Természetesen mit sem tudtak a szemináriumban a  kispap rendi elkötelezettségéről, de nemcsak  elöljárói, még a szülei sem sejtették, hogy egy bizonyos körben fiukat nem Károlynak hívják, hanem Benedek névvel illetik.

Éppen 45 esztendeje annak, hogy Udvardy József,  a Csanádi egyházmegye apostoli adminisztrátora, később  püspöke, Szegeden pappá szentelte Benedek atyát  1969-ben.  A „békepapi”  nehéz időkben a szigorú, imádságos  életviteléről  és megőrzött gerincességéről híres püspök   két év híján húsz évig állt az egyházmegye élén. 

 

Benedek atya  pedig  - papi jelmondatához híven:„Bizony, bizony, mondom nektek: ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz.” /Jn 12,24/ -  pontosan 20 évig szolgálta az egyházmegyét.  


 

Röszke, Derecske, Klárafalva, Ferencszállás, Deszk, Szeged-Móraváros és  Szeged-Alsóváros, Földeák, Apátfalva voltak papi szolgálatának állomásai. Amerre csak hirdette Isten igéjét,  s részesítette a szentségekben a rá bízott nyájat – jó értelemben véve –, kő kövön nem maradt, mindenhol építkezett, átalakított… Tehette, hiszen tudása – építőipari technikusként végzett Pécsett – följogosította őt arra, hogy rendbe tegye állomáshelyeit a következő generáció számára, s energiája is kifogyhatatlannak tűnt Isten segítségével. 

 
 

 

A nyarak egy része, s a csöndes napok viszont a pálos lelkiség megélésében teltek. Klandesztin pálos testvéreivel  fehér napokat tartottak hol Márianosztrán P. Árva Vince vendégeként, hol pedig Újszentmargitán, ahol P. Borsos József volt a plébános. Egymást biztatva, lélekben erősítve és imádkozva várták azt a napot, amikor a világ előtt is fölölthetik a fehér habitust. Csak a hit, s a remény éltette őket, hogy ez valaha is bekövetkezhet Magyarországon… A belügy ébersége sem akadályozta  meg őket abban, hogy részt vegyenek a rendszeres, lelkigyakorlattal fölérő  találkozókon. Az igazoltatás, a razzia napirenden volt minden egyes alkalommal. Remegett a lábuk? Talán igen, de  Oscar Romero  - szentmise bemutatása közben meggyilkolt salvadori érsek -   üzenetértékű szavaival, ott remegett a lábuk, ahol álltak, ahová Isten állította őket az Ő legnagyobb dicsőségére. A véget nem érő imának eredményeként 1989-ben engedélyezték a pálos rend működését.


 

Nem késlekedett Benedek atya sem, azonnal  jelezte  Gyulai püspök úrnak, hogy a pálos rendben szeretné papi szolgálatát folytatni. Plébánosból káplán lett P. Máthé Péter rendfőnöki megbízott mellett a Pécs-kertvárosi templomban 1989-ben.

 

 

Nomen est omen… 1991-ben kapta meg diszpozícióját. Névadójához, a XI. században élt Benedek remetéhez hasonlóan maga is remetévé vált. A Petőfiszállás környéki tanyavilágban elhelyezkedő Pálosszentkút szinte romokban heverő  kolostorának priori teendőivel bízta meg elöljárója. Történt mindez kétszáz évvel azután, hogy egy állatait itató pásztornak a pusztában föltörő forrásnál   megjelent a Boldogságos Szűz Mária.

 

A  változatosság  kedvéért Benedek atya újból  terveket készítetett,hogy a magyar tartomány leendő novíciusainak és a gyalogosan érkező zarándokoknak  legyen fedél a fejük fölött. Tizenkét évig állt a rendház élén, s volt egyszersmind Petőfiszállás plébánosa, sekrestyése és harangozója, s a pünkösdi, Kisasszony napi zarándoklatok szervezője,  valamint  minden hónap 13-dikán, a Boldogságos Szűz Mária fatimai  megjelenése emlékére rendezett engesztelő virrasztás elindítója.

 

 

 

Az évfordulók azonban még közel sem teljesek. Benedek atyát 2004-ben Pálosszentkútról előbb a budapesti kolostorba, majd pár hónap múltán Márianosztrára helyezték. Éppen 10 éve tehát annak is, hogy a Boldog Özséb kolostor konventuálisa. Dr. Beer Miklós püspök atya ugyanebben az évben kinevezte kóspallagi  plébánosnak, kisvártatva pedig még az ipolydamásdi  hívek lelki gondozásával  is megbízta. A kóspallagi plébánia mellett 2006-2008-ig a verőcei, magyarkúti és a szokolyai hívek lelki gondozásának fáradalmas öröme is ráhárult. Beer püspök atya ez évtől ismét megbízta Szokolya ellátásával. 


Kóspallag első  plébánosa, s egyben a Mária neve tiszteletére megáldott templom építtetője P. Lábody József márianosztrai pálos szerzetes volt, aki a  pálos rend 1786-os szétzilálása után vállalta el az egyházközség megszervezését. Kétszázöt év múlva tehát - P. Temesvári Károly Benedek személyében - ismét pálos plébánosa lett a kóspallagi egyházközségnek. A Mária neve  templom sem nélkülözte Benedek atya gondoskodását. Ebben az évben -  fáradságos munkálkodásának köszönhetően - csodálatosan megújult a templom belső tere, mint ahogy arról hírt adtunk az Ave Regina előző számában

 

 „Szeretném felajánlani papi szolgálatomat híveimnek, és minden jóakaratú embernek. Szívem vágya, hogy ebben a megosztott világban, Jézus nevében az egység munkása legyek. Nagyon szeretném a hívek apraját-nagyját összegyűjteni Krisztus körül, hogy benne életünk legyen. Hálát adva Istennek, köszönöm a sok segítő kezet, kedvességet, jóságot, amivel támogatják szolgálatomat. 

 

-mm-

 

Hírek


Szent Kereszt felmagasztalása ünnepét hagyományosan a kesztölci pálos templom romjainál ünnepelte meg a Magyar Pálos Rend. Az ünnepi szentmisét P. Csóka János tartományfőnök a pálos atyák koncelebrálásával mutatta be. A pálosok kiemelt  ünnepén P. Vizi András perjel-plébános, P. Roman Majevski és Fr. Fülöp Vilmos képviselte Boldog Özséb kolostort.

Pálosvörösmart polgármesterénél, Dobróka László pálos konfráternél  tett látogatást P. Roman Majevski és P. Vizi András perjel szeptember 17-dikén.

Csinos és praktikus terasszal szépült a  plébániaudvar szeptemberben. Négy napig építette András atya és  Zsombok László gondnok.

Az Itthon vagy – Magyarország, szeretlek!  mozgalom Szent Mihály-napi (szeptember 27.) programjába  bekapcsolódott Márianosztra is. Az ünnepi rendezvény a Magyarok Nagyasszonya bazilikában kezdődött és a Szent Mihály napi tűzgyújtással  fejeződött be.

P. Csóka János tartományfőnök vizitációt tartott a rendházban október 6-dikán.

 

Pálosaink, a fehér barátok 

címmel rendezett kiállítást a Magyar Pálos Rend és az Országos Széchényi Könyvtár Pécsett a Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában. A kiállítás 2014. október 18 – 2015. február 8. között látogatható. Hetente több alkalommal a pécsi pálos rendház tárlatvezetést is biztosít.  A múzeum címe: Pécs, Papnövelde u. 5.

Bővebben a kiállításról: http://www.magyarkurir.hu/hirek/-palosaink-feher-baratok-cimmel-nyilt-kiallitas-pecsen.

A megnyitón P. Vizi András perjel-plébános vett részt.

Tárlatvezetések novemberben:

november 18. kedd 10 és 11 óra

november 21. péntek 14 és 16 óra

november 22. szombat 10, 12, 14 és 16 óra

november 25. kedd 10 és 11 óra

november 28. péntek 12, 14 és 16 óra

november 29. szombat 10, 12 és 14 óra

november 30. vasárnap 10 és 12 óra


András atya szentmisét mutatott be Pécsett a Lyceum templomban, a szentmise után pedig keresztelt.

Október a rózsafüzér hónapja volt. Ebből az alkalomból  néhány család meghívta András atyát, s együtt imádkozták a rózsafüzért a családok szándékára.

A Mária Rádió Kiáltás  című imádságát október és november 14-dikén a bazilikából sugározták.

 

 

Anyakönyvi hírek


Keresztelés

Bezeczky Balázs  és Tóth Márta  Barna  nevű kisfia

2014. október 12-dikén,

Simon Ferenc és Varga Melinda  Zsófia nevű kislánya

október 26-dikán részesült

a keresztség szentségében.

Isten hozta a kis jövevényeket a katolikus egyházban!

 

 

Halálozás


Megyeri Józsefné Boronás Erzsébet

életének 86. évében Teremtőjéhez távozott

2014.október 3-dikán.

Isten nyugosztalja! 

 

 

Decemberben kezdődik   az új  egyházi év. Hálásan köszönjük az egyházi hozzájárulás teljesítését!