You are hereAVE REGINA 2013. III. évfolyam 5.sz. Nagyboldogasszony ünnepe

AVE REGINA 2013. III. évfolyam 5.sz. Nagyboldogasszony ünnepe


Assumpta és Engesztelés

A márianosztrai kegyhely Mária-ünnepei régen és ma

 

      A  XVIII. században a  márianosztrai pálos kolostor egyik hatalmas tömegeket vonzó ünnepe volt Assumpta, azaz a Boldogságos Szűz Mária Mennybevételének ünnepe. Az augusztus 15-diki ünnepet Nagyboldogasszony ünnepének is nevezik.

       Az egy napig tartó szertartás-sorozat nemcsak a Börzsöny és az Ipoly-mente, de az Esztergom, Vác, Körmöcbánya által határolt térségben élő nemesek, polgárok és jobbágyok, de még a környék szerzetes és világi papságának is a legrangosabb ünnepévé nőtte ki magát P. Hávor Mihály pater provinciae – a volt tartományfőnökök titulusa –  priori megbízatásainak idején.(1726–tól egy év híján húsz évig élt a kolostorban, s ebből három évig tartományfőnök volt, eztán pedig kilenc évig ő állt a rendház élén.)

 

A zarándokok nagy hányada papjaikkal az élen a hegyeken keresztül a szélrózsa minden irányából gyalogosan érkezett. A szertartás kezdetét dobpergés adta hírül, tubák és fanfárok hangját visszhangozták a kolostort környező hegyek, amikor a szentmisét bemutató főcelebráns kíséretével  és a  nosztrai pálos szerzetesekkel bevonult. Rendszerint a váci egyházmegyéből érkezett kanonokok énekelték az ünnepi szentmisét, ami talán azért érdemel figyelmet, mert a templom az esztergomi egyházmegyéhez tartozott.  Paulesics Mihály, majd utódai: Arbay János, Lauchas Ferenc  Xavér, de bátran kimondhatjuk a váci káptalan minden egyes tagja  megtiszteltetésnek vette, hogy Nosztrán mutasson be szent áldozatot Istennek a Boldogságos Szűz Mária  tiszteletére. A kanonokok mindegyike a kolostor bőkezű donátora is volt. Paulesics a Krisztus Öt Szent Sebe – akkori nevén Szent Antal –oltár javára hagyatkozott, Arbay kanonok Vác környéki jól termő szőlejét, Lauchas kanonok pedig több száz kötetes könyvtárát hagyományozta a kolostorra végrendelkezése alapján.

   Az  Assumpta ünnepek némelyikén az 1740-es években P. Simeghy János, Vácott élő jezsuita szerzetes, Althann M. Károly püspök úr tanácsadója és gyóntatója tíz éven keresztül, Esztergomból hívott egyházzenészeket, akik - kiegészülve a pálos szerzetesekkel – a szentmise zenei szolgálatát adták, de volt rá eset, hogy ugyancsak az érseki város jezsuita gregorián kórusát hívta meg az ünnepi szentmise különleges hangulatát emelendő.

   A gyóntatást is zömmel a vendégpapok végezték a nagy ünnepen, hiszen egy 1743-ban datálódott pápai bréve a Szűzanya Mennybevételének ünnepe alkalmával a  szentmisén  résztvevőket, akik szentgyónás után szentáldozáshoz járultak,  búcsúban részesítette.

  A szertartás elengedhetetlen részét képezték a prédikációk, ami minden egyes ünnepen három élő nyelven, magyarul, németül és szlovák nyelven hangzott el. A magyar nyelvű szentbeszéd mindenkor szentmise közben, az evangélium fölolvasása után,  míg a német és szlovák nyelvű hitszónok a szentmise végén, az un. záró evangélium elhangzása után került sorra. A megjelent nem magyar anyanyelvű zarándokok számarányától, vagy a meghívott szónok rangjától függően dőlt el, hogy ki hol prédikált: a templomban, vagy a templom közvetlen közelében lévő – azóta gyökeresen átépített - Szent Borbála kápolnában. Bár a kolostor a század negyvenes éveitől remek magyar és szlovák nyelvű hitszónokkal rendelkezett (sok esetben volt német szónok is), az ünnepre vendégszónokokat hívtak, leggyakrabban a váci ferences, domonkos és piarista rendház szónokai, nem egy ízben Esztergom érseki város ferences rendházának gvardiánja látogatott el, de szép számmal szónokoltak a környék tehetséges világi papjai is. Történetesen 1743-ben a párkányi plébános  „kirobbanó” sikerrel adta elő a Boldogságos Szűz Mária magyar nyelvű laudációját. A német szónok ugyanakkor Perg Károly visegrádi plébános, a szlovák nyelvű pedig P. Mindl László, a nosztrai kolostor ünnepi szónoka volt. A szónokok meghatározott ideig, kb. egy órán keresztül prédikálhattak, mert a délelőtt kilenckor kezdődő szertartás rendszerint délután 3 óráig tartott. Valódi népünnepély volt ez!

    A szertartás ezzel befejeződött, de az ünnepség a jelzett évben még nem! Még ugyanarra napra teológiai vitát is meghirdettek a teológia universa tárgykörében.  Dob és kürt jelezte a szellemi megmérettetés kezdetét, amit a  kolostor „grandiózus pártfogója és mecénása Laucas váci kanonok” nyitott meg, s bemutatta a kedves meghívott vendégeknek a vita résztvevőit. A disputát levezető elnök P. Redtl Károly definitor atya volt, a nosztrai teológiai stúdium professzora, a védő P. Vincze József negyedéves teológiai hallgató. Az első támadó Laucas kanonok, a második a váci dominikánus lektor-atya, a harmadik a váci ferences konvent lektora, a negyedik pedig P. Aichmayer György hitszónok a nosztrai konventből. A vita szabályai szerint az elnök meghatározta a téziseket, amit a támadók sorra ellenérvekkel cáfoltak, s ezeket kelletett a védőnek – mondjuk így – csípőből visszaverni. Egy-egy  forduló akkor volt eredményes, ha a támadó elfogadta az ellenérvet, s  nyilvános vitáról lévén szó, a közönség is tetszéssel fogadott. S a közönség is zömmel szakértőkből állt! A már említett P. Simeghy János atyán – nem mellesleg a szentmise főcelebránsa  -, s a vendég szónokokon kívül,  jelen volt még a szobi, az ipolytölgyesi, a nagybörzsönyi plébános – utóbbi kettő pálos konfráter - és az ünnepség díszvendége  - Althann M. Károly püspök meghívására hosszabban Vácon tartózkodó -, Francesco Paolo Carelli Itáliából,  aki később Montepeloso püspöke lett.  A szellemi megmérettetés hallgatósága között meghívott világi notabilitások is voltak szép számmal. Az est rendhagyó érdekessége, hogy habár a kolostor kapujára ki volt írva, hogy nőknek tilos belépni, P. Hávor prior valami oknál fogva ez esetben föloldotta a tiltást.

 

     Mindenesetre ezt a 370 évvel ezelőtti Assumpta ünnepséget a kolostor történetének egyik legrangosabb ünnepeként tartották számon.

     Változnak az idők!  A XX. században a templom  titulusa megváltozott, a Magyarok Nagyasszonya októberi ünnepe lett a Boldogságos Szűz Mária dicsőítésének legnagyobb ünnepe Márianosztrán, de augusztus sem maradt ünneplés nélkül.

 


 

 

1990 óta töretlen népszerűségnek örvend a  minden hónap 13-dikán megtartott engesztelő virrasztás a Szűzanya fatimai  üzenetének-kérésének megfelelően.  Nagyboldogasszony ünnepének közelsége a szokottnál is több zarándokot vonzott idén is a kies fekvésű bazilika augusztusi engesztelő szertartására. Ha nem is a hegyeken keresztül gyalog, hanem buszokkal és személygépkocsikkal érkeztek a modern kor zarándokai lelkipásztoraik vezetésével Ipolybalog,  Ipolyfödémes, Palást,  Ipolyság,  Felsőtúr, Középtúr, Kistúr, Tesmak, Pereszlény, Tompa,  Inám,  Kelenye,  Kéménd,  Ipolyszakállos, Ipolypásztó, Ipolykiskeszi,  Ipolybél,  Ipolyvisk, Óvár,  Nagyszombat,  Budapest,  Ipolydamásd,  Ipolytölgyes,  Vámosmikola, Kemence,  Bernecebaráti,  Bonyhádvarasd  településekről. (A hűség okán azért meg kell említeni, hogy télen-nyáron: hóban, sárban és tikkasztó hőségben minden hónapban gyalog érkezik kicsiny leánygyermekeivel és feleségével Germuska György  vámosmikolai  akolitus oltárszolgálatra a bazilikába, s nem történt ez máshogy ezen az ünnepen sem.)

 

 A márianosztrai engesztelő szertartás szokott módon este hatkor keresztúti ájtatossággal kezdődött, amit Dr. Völgyesi Levente diakónus Pazsiczky Imre és Germuska György  akolitusok és Suba Attila ministráns közreműködésével, a templomot zsúfolásig megtöltő zarándokokkal együtt végzett el. A márianosztrai bazilika Mária-himnuszának  hangjaira:  „Ne hagyj el, kérlek, Mária”, föltárult  Boldogságos Szűz Mária nosztrai kegyképe és az Oltáriszentség előtt  egy lélekkel fohászkodtak a zarándokok a Fájdalmas rózsafüzér elmondásával. A hosszú sorokban a bűnbocsánat szentségében részesülni vágyó zarándokokat három gyóntatófülkében két órán keresztül gyóntatta P. Vizi András perjel-plébános, P. Pál Csaba, a pálosszentkúti rendház szerzetese és P. Borsos József.   

Az engesztelő virrasztás fénypontja, a szentmise-áldozat főcelebránsa , mint hat év híján 23 éve minden hónapban, P. Borsos József atya - volt tartományfőnök, és 16 évig nosztrai perjel-plébános - volt  Ft. Kiss Róbert  nagyszombati püspöki helynök, Ft. Bozay Krisztián balonyi és Ft. Balga Zoltán ipolyviski plébános atyák koncelebrálásával és Dr. Völgyesi Levente diakónus szolgálatával. 

 Az oltárszolgálatot  Pazsiczky Imre, Germuska György, Fr. Szűcs Imre pálos szerzetes akolitusok és egy nagyszombatról zarándokként érkezett ifjú ministráns végezte. Isten igéjét Suba Attila tolmácsolta, az evangéliumot Dr. Völgyesi Levente diakónus hirdette. 

Borsos József atya lángoló lelkű, Isten irántunk érzett föltétlen szeretetét és a Boldogságos Szűz Mária anyai gondoskodását közvetítő, Szentlélektől átitatott – s szokás szerint csöppnyi humort sem nélkülöző - homíliáját a zarándokok mosolya, s könnyei kísérték…

    Az Úr Jézusnak az utolsó vacsorán történt hagyatkozását: „Vegyétek és egyetek ebből mindnyájan, mert ez az én testem, mely értetek adatik!”, a Szent Lakomát a vendégatyákkal együtt József atya szolgáltatta ki.

    A három órás szertartás – szokás szerint – a Lorettói litániával, végül a magyar himnusz és a gyönyörű Mária-himnusz, a Boldogasszony anyánk… eléneklésével zárult. A szertartás zenei szolgálatát ifj. Emmer István kántor látta el.

    Változnak az idők! Változnak az ünnepi alkalmak, s a szertartások!

    Ami viszont nem változik, az a Szentháromságos Isten végtelen irgalmában és a Szűzanya iránt érzett föltétlen szeretetben gyökerező, töretlen hit, amellyel a zarándokok több száz éve érkeznek az ősi-új márianosztrai pálos bazilika falai közé, hogy lélekben és hitben megújulva megtalálják és végezzék mindennapjaikban azt a szolgálatot, amit Teremtőjük elgondolt  földi életükről.

 

Vadász J. MáriaMagdolna   

Hírek

 

Sarlós  Boldogasszony  ünnepén  P. Borsos József  lelki napot tartott az  Isteni Szeretet  Leányai  Kongregáció  Budapest-sashalmi  és  Viola utcai  kolostoraiban.

 Július 15 – 20. között tartotta a Magyar Pálos Rend évi közös lelkigyakorlatát, amelyen a márianosztrai Boldog Özséb kolostorból P. Vizi András, P. Borsos József, P. Temesvári Benedek és Fr. Szűcs Imre vett részt.     

 Szent Márta ünnepén, július  28-dikán  10.30-kor  ünnepi  szentmise  volt  mindazokért az élőkért és holtakért, akik a bazilika  gondozásához áldozatos munkájukkal hozzájárultak.  A  szentmise  után agapé volt a konferenciateremben.

 A magyar katolikus ifjúság ez évi legrangosabb találkozója a HUNGARIÓ volt, a Rió de Janeiró-i katolikus világifjúsági találkozóval egy időben. A Pécsett július  24-27 között  megrendezett találkozóra  egyházközségünkből P. Vizi András perjel-plébános és Fr. Szűcs Imre vezetésével Bukovics Dóra, Podolecz Noémi, Zsombok Zsófia zarándokolt el, és elmondásuk szerint felejthetetlen élményben volt részük.

 A börtönpasztorációban lelkigondozói tevékenységre készülők számára Márianosztrán három napos lelki gyakorlatot tartott  P.  Bátor Botond  tartományfőnök július 9-11-ig.

 Augusztus 12-dikén  elkezdődött  a  márianosztrai  bazilika  tetőszerkezetének  felújítása.  Imádkozzunk közösen azért, hogy a munka időben befejeződjék és a várakozásnak megfelelően, jól sikerüljön!

 Augusztus 15-dikén, a  Nagyboldogasszony napi ünnepi szentmise után a Magyar Politikai Elítéltek Közössége megemlékezést tartott a bazilika előtti téren. A dr. Bőzsöny  Ferenc  vezette ünnepség főelőadója  Sujánszky Jenő  volt.

 A ferences atyák által 19 éve töretlen lelkesedéssel vezetett Esztergom -  Mátraverebély-Szentkút közötti  gyalogos zarándoklat a 230 résztvevője a késő délutáni órákban érkezett meg a bazilikába augusztus 15-dikén. P. Vizi András plébános és P. Borsos József atyák köszöntése után  Nagyboldogasszony ünnepét  az ünnepi vesperás imádkozásával zárták.

 P. Borsos József az elmúlt időben két alkalommal is esketett a bazilikán kívül. Augusztus 3-dikán Patakon adta össze  Szűcs  István  és  Csejk  Adrienn  jegyespárt, augusztus  17-dikén  pedig  Ipolyfödémesen  nászmise keretében Vanovsky  Mária  és  Tóth László  jegyeseket. Mindkét szertartás oltárszolgálatát Szűcs Imre testvér látta el.

 A nemzetért fohászkodó KIÁLTÁS augusztus 23-dikán a márianosztrai bazilikából hallható a

Mária Rádió hullámhosszán.

 A Váci Egyházmegye 2013. őszétől ismét akolitus-képzést indít érettségizett férfiak számára 55 éves korig. A felvételi augusztus 2013. augusztus 25-én, vasárnap 15 órakor lesz Vácott, a püspöki palotában. Bővebb felvilágosításért a Váci Egyházmegyei Hivatalhoz, vagy Ft.Turai János atyához  (2100 Gödöllő, Kapucinusok tere 1.) lehet fordulni.

 

 

 Anyakönyvi hírek

 

Keresztelés

 

Hegedűs László  és  Brecs Annamária KIARA  ANNA  kisleánya július 14-dikén,

Kiácz Lajos és Kiáczné Csiszár Adrienn DOMINIK  ANDRÁS  kisfia július 18-dikán

részesült a keresztség szentségében.

 

Isten hozta  a kis jövevényeket!

Halálozás

 

Papp  Lászlóné  Bezeczki  Irén

2013.június 28-dikán 67  éves  korában tért meg Teremtőjéhez.

 

Nyugodjék békében! 

 

Zarándoklatok – látogatóink

 

A bazilikába zarándokolt hívek túl azon, hogy megismerkedtek a pálos bazilika történetével és szépségeivel, minden esetben szentmisén is vettek részt.

 Jelesül:

 Máriabesnyőről  Magyar Bertalan diakónus  vezetésével érkeztek zarándokok  július  3-dikán,

 Barabás Bence  Esztergom- belvárosi  káplán 30  fiatallal  zarándokolt bazilikánkba július  5-dikén,

 Dunaszerdahelyről és Felsőszeliből,  Halász Imre plébános atya  25  cserkész fiatallal  augusztus  2-dikán,

 Schall  Tamás  veszprémi  plébános  26 táborozó  gyerekekkel augusztus  6-dikán, és

 Gruber Géza  esperes lelki irányításával Szendehelyről  38 zarándok  augusztus  14-dikén .

 A kismarosi, verőcei, kóspallagi hívek havonta szokásos szentmisével egybekötött lelki napja  július 8-dikán és augusztus  5-dikén volt.

 A zarándokokon kívül szép számmal érkeztek kirándulók, nyaralók is, akik a Börzsöny természeti szépségein túl fontosnak tartották a bazilika megtekintését, s ismertetést is kértek a bazilika és a pálos kolostor történetéről.

 A nyári idő ellenére az elmúlt két hónapban 2.000 kedves érdeklődő látogatta meg honlapunkat.

 

Beer Miklós püspök atya kérésére az augusztusi zsinati könyörgés:

 

Könyörögjünk, hogy egyházmegyei zsinatunk a 

 Magyarok Nagyasszonyának közbenjárására elősegítse Egyházunk és népünk boldogulását!

 

Köszönjük megtisztelő látogatásukat, érdeklődésüket és nagylelkű adományaikat!

 

(Következő számunk a Magyarok Nagyasszonya ünnepére jelenik meg.)