You are hereAve Regina 2012.3.szám

Ave Regina 2012.3.szám


Ave Regina! 

A márianosztrai Magyarok Nagyasszonya kegytemplom és a Boldog Özséb kolostor hírharangja 

2012.II.évfolyam 3.sz 

ÚRNAPJA

Úrnapja néhol szentvérnap, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtökre eső parancsolt ünnep, amit a rákövetkező vasárnap ünnepel általában az egyház.

A nagyheti gyász miatt nem lehetett méltóképpen ünnepelni az Utolsó Vacsora misztériumát, az Oltáriszentség szerzését. Bár csütörtök ősidőktől fogva egészen napjainkig az Oltáriszentség emlékezetére rendelt nap, mégis sokáig hiányzott a Kenyér és Bor kiváltságos ünnepe.

Kialakulását a kalendáriumi megfontolások mellett az Oltáriszentség sajátos középkori kultusza ihleti. Ugyanis a szentostya megszentelő erejéhez, gonosz és ártalmas dolgokat elűző hatalmához már a kora középkorban számos jámbor képzet és szokás, olykor babona fűződött, amelyeket az Egyház is részben helyeselt, részben tűrni volt kénytelen. Másfelől a középkor utolsó századaiban felbukkanó eretnekségek éppen az átlényegülés misztériumát vették tagadásba, amelyekre az Egyház az eucharistikus hit ünnepélyes megvallásával felelt.

Az előzményekhez az is hozzátartozik, hogy valamikor égiháború esetén a Szentséggel körüljárták a falut, hogy a földeket megoltalmazzák vele. Egyébként is általános szokás volt, hogy az Oltáriszentséget meghordozták a tavaszi vetések között, hogy egyrészt távoltartsa tőlük a természeti csapásokat, másrészt pedig, hogy bőséges termés járjon a nyomában. Ezekből az áldáskérő felvonulásokból, theophorikus, azaz Oltáriszentséggel olykor lovon, sőt hajón történő körmenetekből is indítást kapott az úrnapi processzió, Az ünnep megkedveltetésére közvetlenül sokat tett a XIII. században Szent Júlianna, lüttichi apáca, aki egy látomásában a teliholdat látta, amelyből azonban egy darabka hiányzott. Mennyei sugallat révén megtudta, hogy a hold az egyházi évet jelképezi, hiánya pedig az Oltáriszentség ünnepe.

Julianna látomása többek között Pantaleon Jakab lüttichi papot is megindította. Jakab később IV. Orbán néven pápa lett. Éppen Orvietóban nyaralt, amikor hírül vitték neki, hogy a közeli Bolsena városában az ostya a pap kezében átváltozás alatt vérezni kezdett (1264). Ismeretes, hogy a csodát egyik vatikáni freskón Rafael is megörökítette. Orbánt a csoda most már arra bírta, hogy úrnapjának megünneplését az egész Egyházban elrendelje,Aquinói Szent Tamást pedig megbízta az ünnep miséjének és zsolozsmájának összeállításával. A filozófus Tamás költőként is remekelt: az ünnep szekvenciája (Lauda Sion, Salvatorem) és körmeneti énekei (Pange lingua gloriosi, Sacris Sollemniis, Verbum supernum) a középkori himnuszköltészet legcsodálatosabb alkotásai közé tartoznak. Számos szép magyar fordítást ihlettek, köztük a két legnagyobbat, Babits Mihályét és Sík Sándorét, továbbá Szedő Dénesét.

Az úrnapi kultusz hazánkban  1271 óta  fölbukkan, s  megjelennek az Oltáriszentség Társulatai. A budai Mária Magdolna-templomban volt  a magyar társulat oltára, a németeké pedig a Nagyboldogasszony (ma Mátyás  templom) templomban.

Az úrnapi körmenetekről szólva először a királyi udvar felvonulását, különös hagyományvilágát mutatjuk be, amelybe a középkor folyamán számos hazai sajátosság is beleszövődött. Már az átlényegülést tagadó huszitákkal bajoskodó Zsigmond királynak nagy gondja volt az úrnapi körmenetek fényes, hitvalló, egyúttal állampolitikai célzatú megülésére. Egyiken (1424) az öreg II. Mánuel görög császár is megjelent, aki a török ellen jött segítséget kérni Budára.

Daniero Tamás modenai követ írja le a budavári körmenetet II. Ulászló idejében (1501). A király részvételével tartott felvonulás legnagyobb Látványossága egy jóslat megjelenítése volt. Eszerint a mohamedán hitnek csak akkor lesz vége, ha Mohamed koporsóját sikerül szétrombolni. Ezt a következőképpen adták elő: Mohamed mecsetjét fölállították, koporsó függött benne, melyet a szultán és számos basa vett körül.Amidőn a király és a körmenet a mecset elé ért, óriási tűzsugár sújtott le a koporsóra és ezt, valamint a körülálló törökök nagy részét lángba borította (ezek úgy látszik, bábok voltak). Ami pedig el nem égett, azt a magyarok óriási tömege megrohanta, botokkal, kövekkel ízzé-porrá zúzta, sőt fogaival is szaggatta. A főtér közepén igen csinos szökőkút állott, melyből egész nap kitűnő bor folyt. A tömérdek nép bögrével, fazekakkal, kalapokkal merített belőle, sőt némelyik csak a száját tartotta a borsugárhoz. A sűrű tömeg közé kappanokat, ludakat és galambokat dobáltak. A követ megjegyzi, hogy soha életében ilyen nagy ünnepet nem látott.

II. Lajos fényes úrnapi oltárt emeltetett és a királynéval együtt megjelent a körmeneten apródjai kíséretében, akik égő gyertyát tartottak kezükben, és a körmenetben az Oltáriszentséget kísérték. A menetben ereklyéket, kereszteket; képeket hordoztak körül, amelyeket bíborbársonnyal kötöttek a hordó eszközökhöz. Az ereklyetartókat virággal díszítették föl, de már ekkor is hintettek a Szentség elé rózsát és más virágokat.

A középkor elején nálunk még nem ismerték a monstranciát és így az Oltáriszentséget csak kehelyben vitték. A szepesi zsinatnak egyik kánonja arra enged következtetni, hogy a körmenetben több Oltáriszentséget is vittek, és mint mondottuk, az ereklyéket is körülhordozták.

(Forrás: Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium)

 

Hírek                     

Az Isteni Irgalmasság vasárnapján - április 15-dikén - a Váci Székesegyházban megrendezett egész napos ünnepségen egyházközségünk is képviseltette magát.

+ + +

Az igazi hit

 

2012. április 28-án P. Borsos J. József pálos atya, perjel és márianosztrai plébános tartott lelki megújulást a komáromi Római Katolikus Plébánián. Az előadás mintegy lelki ráhangolódásként is szolgált az ez év október 11-én induló Hit évére, melyet a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. és a Katolikus Egyház Katekizmusának megjelenésének 20. évfordulója alkalmából hirdetett meg XVI. Benedek pápa.

A lelki nap témái a következők voltak: az első rész reflexiójának alapját Jézus egyik talán legismertebb példabeszéde alkotta, miszerint a Mennyek Országa olyan, mint a szántóföldbe rejtett kincs. Vajon mi is képesek vagyunk Isten kezébe helyezni életünket és a nehéz helyzetekben erős hittel a belé vetett bizalomra támaszkodni? Ezután rövid csoportbeszélgetés következett a témáról. A második rész az Istenről való beszédről és látásról szólt. Ahogy Isten is szól hozzánk, úgy mi is szólhatunk Istenhez, de Isten igaz látására csak a szívével képes az ember. A délutáni elmélkedést Szűz Máriának szentelték. Mária boldogsága és öröme abból fakad, hogy tudja, vele van az Úr és ez ad neki erőt ahhoz, hogy engedelmeskedjen és egész élete Szent Fia átadásává váljék. Per Mariam ad Jesum – Mária által Jézushoz. Ezt a küldetést kaptuk mi is – Jézust hirdetni a világban. Hogy felismerjük, Isten velünk van, de mindezt a világban az emberszeretet által tudjuk csak megmutatni. Hogy nem véletlen, hogy a főparancs második részében pont ezt kéri tőlünk Jézus. A hit lámpását adja kezünkbe az Úr, de az Úr ragyogását nekünk is tükröznünk kell. A jó Isten adjon ehhez erőt mindannyiunknak!

A napot rövid szentségimádás, majd pedig szentmise zárta.

Apagyi Andrea- =www.revkomaromiplebania.hu

+ + + 

 JÓZSEF ATYA A BAZILIKÁBAN

 Borsos József atya május 12-dikén ünnepi szentmisét celebrált a budapesti Szent István Bazilikában az Európai Borlovagrend fölkérésére. 

Varju Ádám, dr. Szentirmai Tamás, P. Borsos József, P. Bátor Botond tartományfőnök

+ + +

Kiáltás

A czestochowai pálos szerzetesek a kommunista diktatúra legkeményebb éveiben elindítottak egy esti imádságot, amelyet 'Apel'-nek (szólítás, sorakozó) neveztek. Wyszyński bíborosért és a lengyel népért imádkoztak eredetileg.  Az ima a hitet és az összetartozást kifejező énekekből, egy szentírási részből és annak magyarázatából, egy tized rózsafüzérből, és egy záró áldásból állt. A rendszerváltozás után  a televízió is közvetíteni kezdte.  A Mária Rádió ez év Hamvazószerdájától (február 22.) minden este nyolc órától közös imádság sugárzását ikezdte el Kiáltás címmel  anyaországi és határon túli Mária-kegyhelyekről. Aki az imát hallgatja és imádkozza, az összetartozás jeleként egy mécsest tesz az ablakába a sugárzás ideje alatt. Május 4-dikén immár harmadik alkalommal templomunkból sugározta a Mária Rádió a Kiáltást, ami minden alkalommal 19.55-kor kezdődik.

 

+ + +

Nagymarosi Ifjusági Találkozó

40 éve évente kétszer találkoznak katolikus fiatalok  Nagymaroson. Május 19-dikén   Zsombok Zsófi, Bahil Fruzsina, Bukovits Dóra Mária Magdolna nővérrel részt vettek az idei találkozón. A Boldog Özséb konventet  Szűcs Imre  testvér képviselte a találkozón.

+ + +

Megújult Szent Erzsébet szobra 

Restaurálás után visszaérkezett a templomba Árpádházi Szent Erzsébet finom mívű szobra, s a Szent Hedvig oltárral szemben lévő bemélyedésben kapott méltó helyet tisztelői nagy örömére.A szobrot P.Mürschberger Zsuzsanna újította föl. A közkedvelt szent előtt azóta is minden nap friss virágok virítanak.

+ + +

 

Papszentelés Pálosszentkúton (Petőfiszállás) 

VIZI András és PÁL Csaba testvérek papszentelése június 23-dikán de.10-kor lesz. A szentmisét dr. BABEL Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek metropolita pontifikálja. Vizi András atya első miséje másnap, június 24-dikén  délután 4 órakor lesz Óváron (Olovari, Szlovakia).

 Vizi András diakónus

 

 Pál Csaba diakónus

Mindenkit szeretettel várnak!

+ + +

Látogatóink

A kismarosi hívek szokásos havi lekinapjukra április 2-dikán és május 14-dikén érkeztek templomunkba.

Nagypénteken - a rossz idő miatt - az Elítéltek  a templomban tartották megrendítő keresztútjukat Takács Péter lelki irányításával.

Szolnokról, a Vásárhelyi Pál szakközépiskola tanárai és diákjai voltak látogatóink.

Az áprilisi , de kivált a május 13-dikai  engesztelő virrasztásra  – zsúfolásig megtelt a templom.

Neokatekumenatus közösség tartott  egy napos lelkigyakorlat templomunkban április 15-dikén.

Kirándulók látogatták meg - 44-en -  templomunkat április 21-dikén Kiskunfélegyházáról, s ugyancsak 44-en érkeztek ezen a napon Székesfehérvárról.

Április 27-dikén az Irgalom Gyermekei Közösség  tartott három napos  lelkigyakorlatot.

A pesterzsébeti görög katolikus közösség  férfi zarándokai dr Papp Miklós vezetésével  április 28-dikán érkeztek gyalogosan templomunkba.

A csömöri Rehabilitációs Centrum  vidám látogatóinak mutatta be a templomot április 28-dikán Imre Csanád atya. 

Esztergomból érkeztek gyalogos zarándokok május elsején Szűcs  Imre testvér imádságos kíséretével.

Molnár István plébános atya vezetésével busszal érkeztek zarándokok az újpesti Szent József plébániáról.

Húsz Regnum Marianumos fiatal május 6-dikán dr. Márton Gábor atya vezetésével látogatott el hozzánk.

Kéméndről (Kamenin, Szlovákia) tanárok, szülők, hittanos gyermekek  jöttek el templomunkba, ahol Borsos József atya hálaadó szentmisét mutatott be a lekes csoportnak május 8-dikán.

Budapestről 50 fős kirándulócsoport volt kíváncsi május 12-dikán templomunkra.

Miklusiak Krysztof (Kristóf) atya szalvatoriánus plébános atya  Galgahévízről  az elsőáldozó gyermekekkel, szüleikkel és hitoktatójukkel együtt zarándokolt templomunkba leki fölkészülésre és hálaadásra május 12-dikén.

60 éves érettségi találkozójukat tartották templomunkban az Isteni Szeretet Leányai gimnázium (Patronae Hungariae)hajdani növendékei.

A Magyar Pálos Rend irodavezetője, dr Szentirmai Tamás Romonyából érkezett kilenc zarándoktársával Márianosztrára, ahonnan Czestochovába zarándokoltak tovább május 31-dikén.

 

    Isten hozta kedves látogatóinkat és köszönjük megtisztelő  figyelmüket templomunk iránt!

 

(Következő számunk terveink szerint Nagyboldogasszony napjára jelenik meg.)