You are hereAve Regina 2011. 1.szám

Ave Regina 2011. 1.szám


 Ave Regina!

A márianosztrai Magyarok Nagyasszonya kegytemplom és a Boldog Özséb kolostor hírharangja


2011. I.évfolyam 1.szám

H Ú S V É T I  IDŐ

“ V a l ó b a n  f e l t á m a d t  a z  Ú r,  a l l e l u j a ! “

                                       Ezzel  a  húsvéti  köszöntéssel  köszöntöm  a kedves Olvasót!

                  Örömünknek ez  az  igazság  az  alapja  és  ezért  zengünk alleluját.    Urunk  Jézus  azért  jött  - ahogyan  elmondta  nekünk -,  hogy  örömét  átadja  nekünk,  és így  a  mi  örömünk  teljessé  legyen.  Ennek  az  örömhírnek lettem  munkatársa   magam is 50  évvel  ezelőtt. 

                  Szeretném,  ha  minél  több  emberhez  eljutna  ez  az  örömhír  és   -mint  az  emmauszi  tanítványoknak -  a   mi  szívünk  is  lángolna,  amikor  halljuk  Jézus  szavát.  Anyaszentegyházunk  a  lelkipásztorok  közvetítésével,  de  a  híveken  keresztül  is ezt   szeretné  sokakhoz  eljuttatni.  Pálos közösségünk egyik célja,  hogy  ne  legyen reménytelen  ember  a  környezetünkben:  az  örömteli,  mosolygós  ember  a  környezetét  is  azzá  teszi!

                  Jézus  Krisztus által  hiszünk  Istenben,  aki  feltámasztotta  őt  a  halottak  közül,  és  megdicsőítette,  hogy  higgyetek  és  reméljetek!

                  Szándékunk szerint ennek fényében indulna el ez a tájékoztató, hogy még élőbbé tegye a márianosztrai hívek,  az ide zarándoklók  és a Magyarok Nagyasszonya templom kapcsolatát .

József atya

 +++

 

       A HÚSVÉTI IDŐ – latinul: tempus paschale – az egyházi évben a húsvétvasárnaptól pünkösdvasárnapig terjedő 50 nap - ezen belül hét vasárnap -,  húsvét misztériumának kiteljesedése, találkozás a föltámadott Jézussal és a Szentlélek kiáradásának megtapasztalása.

       A húsvétvasárnapot követő első vasárnapot régen quasimodo vagy fehérvasárnapnak hívták. Az elnevezés onnan ered, hogy a húsvétkor megkereszteltek ekkor vetették le fehér ruhájukat. Némely helyen mátkáló vagy komálóvasárnap volt a neve, ugyan is a lányok ételektől roskadozó tálakat adtak egymásnak, vagy éppen  az arra érdemes ifjaknak barátságuk megpecsételéseként. Ez a vasárnap zárja a húsvéti ünnepkört. II. János Pál pápa 2000-ben ezt a vasárnapot az Isteni Irgalmasság vasárnapjának nyilvánította  Jézus  akaratának megfelelően. Jézus  először 1931-ben Plockban adta tudtára  Faustyna nővérnek  azt a kívánságát, hogy az isteni irgalmasságnak szenteljék ezt a vasárnapot.,,Azt kívánom, hogy legyen az Irgalmasságának ünnepe. Azt kívánom, hogy a képet, melyet ecsettel fogsz megfesteni, húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg! Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe!'' (Faustyna nővér Naplója 49)

       Húsvét harmadik vasárnapját misericordia vasárnapjaként jelezték a régi naptárak a mise kezdőénekéről. Ezen a vasárnapon Jézus föltámadása utáni megjelenéseire emlékezünk.

      A negyedik vasárnap a Jó Pásztor vasárnapja.”Én vagyok a jó pásztor: ismerem enyéimet, és enyéim ismernek engem, amint engem ismer az Atya, és én is ismerem az Atyát: és én életemet adom a juhokért. Más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Azokat is vezetnem kell. Hallgatni fognak a szavamra, és egy akol lesz, és egy pásztor.”(Jn10,14-16)

      Az 5. és 6. vasárnap a búcsúzó Jézust állítja középpontba. „Ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat. Én pedig kérni fogom az Atyát, és más Vigasztalót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké: az igazság lelkét, akit a világ nem kaphat meg, mert nem látja és nem ismeri őt. De ti megismeritek őt, mert nálatok marad és bennetek lesz.” (Jn 14,15-17)

      A húsvét utáni 40. nap az Ascensio Domini, Urunk mennybemenetelének ünnepe. A magyar nyelv áldozócsütörtöknek hívja ezt a napot, emlékezve arra, hogy – 1918-ig - ez volt a húsvéti szentáldozás határnapja. A XII. századtól körmenettel is megünnepelték. 1570 és 1970 között az evangélium fölolvasása után eloltották és kivitték a szentélyből a húsvéti gyertyát. Az ünnep mára átkerült a következő, azaz a pünkösd előtti vasárnapra.

     „Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje”, a Szentlélek eljövetelének ünnepe, idén június 12-dikén lesz

                                                                                     

                                                                                   +++

 HÍREK


Borsos József perjel atya a szlovákiai Vízkeleten nyolc napos missziót végzett április 3-11-dika között. A szintén szlovákiai Vásárúton április 13-15-dika között, rákövetkező héten pedig Gyöngyöspatán tarott három napos lelkigyakorlatot.

Restaurálás. Az elmúlt hónapokban megújult a 300 éves tabernákulum, s a csodálatos szépségű Szent Család festmény.

 

Anyakönyvi hírek


Brecs János és Kőszegi Kitty LEVENTE JÁNOS nevű gyermeke január 23-án, Bezecky Balázs és Tóth Márta ADÉL nevű lánykája április 3-án részesült a keresztség szentségében. 

Krisztus világossága kísérje őket földi utukon!

 

Az örök hazába távoztak: Kuti Lászlóné Labuda Mária, Salamon József, Sinkovics Péter Ferencné Kurucz Ilona Gizella és Bahil Imre.

 

Vendégeink

A Csepel-halásztelki plébánia ,a győri Szentlélek plébánia, a budapesti Néri Szent Fülöp Katolikus Iskola, a kismarosi plébánia, a pilisvörösvári és a győri Idősek Otthona, a budafoki plébánia zarándokai látogatták meg templomunkat. A szalkai plébánia és a perbetei plébánia hívei itt fejezték be nagyböjti lelkigyakorlatukat, a galgahévízi elsőáldozók viszont - szüleikkel együtt - itt készültek föl lelkileg a nagy eseményre.

Isten hozta látogatóinkat és szerettel várjuk őket vissza!

 

Köszönet

 

Hálásan köszönjük a márianosztrai híveknek a templom húsvéti díszítésére hozott virágokat és adományokat, a templom példás kitakarítását!

Köszönjük az oltár melletti szolgálatot Tasnádi Nóra, Demmel Izabella, Zsombok László, Zsombok Zsófia, Bukovics Dóra, Szarvas László, Ifj. Fülöp Gábor, Blaskó Leila, Podolecz Noémi ministránsoknak!