2013.III. évfolyam 6.szám - A rózsafüzér hónapja, október

„Add, Istenem, hogy a világ kisimuljon és elcsendesedjen bennem és mindenkiben. Hogy az éjszaka csöndjében asztalodhoz ülhessek, ahhoz az asztalhoz, ami mellől senki se hiányozhat. Ahhoz az asztalhoz, hol a Nappal és a csillagokkal együtt a hétköznapok is kialszanak, s egyedül a te békéd világít. Igen, hogy helyet foglalhassak már most egy rövid időre annál az eljövendő asztalnál, amit egy öröklétre megígértél, s aminek egyedül a te békéd a lámpása, eledele és terítéke.”

       A feledhetetlen költő, Pilinszky János Imádságért c. elmélkedésének kezdősoraiban megfogalmazott  fohászt éljük át napról napra mindannyian, akik a  rosariumot, a rózsafüzért, még szebb elnevezéssel a szentolvasót kézbe vesszük, hogy Égi Édesanyánkkal beszélgetve, az áhított békét elnyerjük.

Idestova kilencszáz éve alakul, csiszolódik az imádságnak ez a formája. A domonkos atyák kezdték terjeszteni a Szent Lukács evangéliumából kölcsönzött köszöntés-fohászt: „Üdvözlégy, malaszttal teljes, az Úr vagyon teveled, áldott vagy te az asszonyok között” (Luk 1,28);majd pár sorral lejjebb:
 „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse!” (Luk 1,42). Így képződött a Boldogságos Szűz Máriához  intézett Ave Maria első szerkezeti egysége. Szinte hatszáz évig kizárólag ennek a köszöntésnek a recitálása képezte az imát.

      A XIII-XIV. századtól az üdvözlő fohászt  akár százötven vagy ezerszer is elismételve jutott egyre közelebb a Szűzanyához, s rajta keresztül Jézushoz, az Őt óhajtó vallásos lélek. A számolást megkönnyítendő tízes szakaszokra bontott gyöngyfüzért használtak, s a szakaszokat egy külön álló gyönggyel választották el, ami az Úr Imádságának fölidézésére szolgált, ez szintén egy domonkos szerzetes, Boldog Alamus de Rupe nevéhez fűződik. A hagyomány szerint ugyancsak ő volt, aki egy-egy tized elmondása közben fölidézte az Úr Jézus életének és működésének, passiójának és dicsőséges föltámadásának elemeit, s ezzel kialakult a rózsafüzér három alaptípusa: az Örvendetes, a Fájdalmas és a Dicsőséges rózsafüzér. (Bizonyos nézetek a füzér alkalmazását a templomos lovagoknak tulajdonítják, akik viszont a Szentföldön élő araboktól vették át az iszlám imádságos füzér - a maszhaba, másképpen szibha  - használatát. Párizsban az említett századokban már több műhely is specializálódott a füzér gyártására.)

     A rózsafüzér elmondásához fűződő első  - ismert – csoda 1571. október 7-dikén következett be. A Török Birodalom az 1570-es években nagy elszánással nyomult előre  - a Magyar Királyság harmadának elfoglalása és államiságának kikezdése után – a Földközi-tengeren.   V. Pius pápa ezt megakadályozandó szövetségre buzdította a térség keresztény államait, jelesül Genovát, a Velencei Köztársaságot, akik a Spanyol Királysággal szövetségben Lepantónál megütköztek a török flottával.  Miközben Don Juan d’Austria parancsnoksága alatt  a  több, mint kétszáz keresztény gálya ádáz csatában küzdött, V. Pius pápa a rózsafüzért imádkozva fohászkodott a Boldogságos Szűz Mária közbenjárásáért. Tegyük hozzá:eredményesen !  A siker nem csak a csata győzelmét jelentette, de egyszer s mind megállította a török előnyomulást  is a Mediterraneumban. ( A rózsafüzér imádság és a csata összefüggése – mint minden csodáé - több variációban ismeretes, ez azonban a lényegen mit sem változtat!)

    A rózsafüzérhez visszatérve a történelmi kitekintés után: a XVII. század végén Grignon de Monfort Saint Louis-Marie harmadrendi domonkos  a fohászokhoz – mintegy bevezetőként csatolt egy Credo-t, egy Miatyánkot és három Üdvözlégyet,  s ezzel kialakult a rózsafüzér-imádság kerete. Ekkortájt teljesedett ki az imádság is, mégpedig úgy, hogy a köszöntés fohásszal egészült ki: „Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért most és halálunk óráján. Amen”

    A XX. században tett mintegy koronát a rózsafüzérre a Megszólított  1917. október 13-dikán Fatimában. A Boldogságos Szűz Mária  hatodik megjelenésekor a Rózsafüzér Királynője néven  mutatkozott meg Lucia és kis társai előtt, sőt megtanította fatimai megjelenésének  szemtanúját egy imára, ami Lucia közvetítésével lett napi rózsafüzér-áhítatunk szerves része: ”Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben vala, most és mindörökké. Amen. Ó, Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, s vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik leginkább rászorulnak irgalmadra!”

   Égi Édesanyánk akkor, s azóta is folyamatosan kéri, sőt könyörgi minden megjelenésekor és üzenetében  szeretett gyermekeitől  az emberiség  üdvösségének föltételeként:

„Imádkozzatok, imádkozzátok minden nap!”

    A pálos lelkiség meghatározó eleme a Boldogságos Szűz Mária mindenek fölött álló tisztelete, s ennek egyik elemeként a rózsafüzér  napi recitálása.  A pálos rend  nosztrai Magyarok Nagyasszonya bazilikájában  szerda kivételével minden nap - a napi rózsafüzér  elmondásával  - a Szűzanya köszöntése előzi meg a szentmiséket, s októberben, a rózsafüzér hónapjában hatványozott buzgósággal történik meg mindez. A szentmisék után a lorettói litánia köszöntő soraival adunk hálát mindazért a kegyelemért, amivel  nap, mint nap megajándékoz minket, tékozló gyermekeit.

„A Boldogságos Szűz Mária ezekben a végső időkben, melyekben mi élünk, a rózsafüzér imádságnak új hatékonyságot adott: nincs olyan probléma, bármily nehéz is legyen… ,melyet a rózsafüzér imádkozásával ne tudnánk megoldani. A szentolvasóval fogjuk magunkat megmenteni, megszentelni, vele fogjuk Urunkat vigasztalni és számtalan lélek üdvözülését elérni” (Pater Fuentes 1957. december 26-i interjúja a fatimai Lucia nővérrel). 

Vadász J. MáriaMagdolna

Hírek

P. Borsos József atya  szeptember  1-jén  Ft. Lormusz János esperes atya, plébániai kormányzó  meghívására a szlovákiai Csallóközkürtön  a Szent Rozália  fogadalmi kápolna  felújítása  és  búcsúja  alkalmából  szabadtéri  szentmisét  mutatott be. Képek: http://felvidek.ma/mozaik/media/kepgaleria/category/1189-szent-rozalia-kapolnaja-csallokozkurton

„Több mint száz éve áll Csallóközkürt határában egy kis kápolna, amit a falubeliek Rozáliának neveztek.  Időnként virágcsokrot vittek oda a helyiek, ritkán mécsest gyújtottak –emlékeztetve arra, ápolják őseik hagyományait, tisztelegnek védőszentjeik előtt. Nemrégiben a Községi Önkormányzat segítségével felújították a kegyhelyet, új vakolatot, burkolt lépcsőzetet és vadonatúj faajtót kapott a kis épület. A Csallóközkürti Katolikus Egyházközösség szeptember 1-jén, vasárnap ünnepi szentmisét szervezett, amelynek keretében megszentelték és megáldották a felújított Szent Rozália kápolnáját. A falu katolikus hívei Lormusz János plébános kíséretében ünnepi menetben vonultak a kápolnához, ahol Borsos János József, a Magyar Pálos Rend volt tartományfőnöke, nyugalmazott plébános mondott ünnepi misét… Az atya a szent beszédben kiemelte: Palermói Szent Rozália erkölcsileg kimagasló életet élt, ezért követendő példát ad minden kor minden emberének. Rozália nemesi családból származott, szülei jó módba szánták. Eleinte Margit királyné udvarhölgye volt, de egy látomást követően úgy határozott, barlangba vonul és remete életet él. A palermói nép sokszor könyörgéssel és kéréssel fordult Rozáliához közbenjárásért, így megjelenései és csodái hamarosan bekövetkeztek. Először 1348-ban jelent meg egy mosólánynak a Bivona melletti folyónál, és megígérte neki, megszűnik a szörnyű járvány, ha egy kápolnát építenek a tiszteletére. Miután a kápolna elkészült, a pestis megszűnt. Elképzelhető, hogy talán a csallóközkürtiek is egy pusztító pestisjárvány levonulása után építették ezt a kis emlékhelyet. A helybéli egyházközösség ezentúl minden évben szeptember első vasárnapján itt tartják majd az ünnepi szentmisét.” Forrás: http://www.felvidek.ma

  Pálosszentkúton a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepén, szeptember 8-dikán mutatott be ünnepi szentmisét József atya a pálos atyák koncelebrálásával a Kisasszony  napi búcsúra megjelent zarándokok előtt.

 A Szent Kereszt fölmagasztalásának ünnepe alkalmából a  klastrompusztai Szentkereszt pálos kolostor romjainál  szeptember  15-dikén P. Csóka János pécsi perjel ünnepi szentmisét mutatott be P. Vizi András nosztrai perjel atya koncelebrálásával.  A szertartáson Fr. Szűcs Imre oltárszolgálatot látott el.  Az eseményről bővebben: http://www.youtube.com/watch?v=YTN36gIWtqA  és http://philomelablogja.blogspot.hu/2013/09/palos-szent-kereszt-bucsu.html. Az ünnepi szentmisén az Európai Borlovagrend Magyarországi Konzulátusa is képviseltette magát.

 Ipolyszalkán  ugyanezen a napon a környék népviseletbe öltözött zarándokai előtt szent énekek és imádságok kíséretében áldotta meg P. Borsos József a Magyarok háza parkosított udvarán az évekkel ezelőtt fölállított  Szent Erzsébet szobrot.

 A Fájdalmas Szűzanya kápolna búcsúja alkalmából József atya szeptember 22-dikén szabadtéri ünnepi szentmisét mutatott be a márianosztrai kálvárián.

 A szlovákiai Zsitvabesenyőn celebrált szentmisét szeptember 22-dikén  Vizi András plébános atya. A szentbeszédet P. Borsos József  mondta, Fr. Szűcs Imre a szertartáson oltárszolgálatot látott el.

 Cserba Imre Amerikából hazaszállított hamvait szeptember 23-dikán a pécsi pálos Lyceum templom urnatemetőjében helyezték végső nyugalomba. A Magyar Pálos Rend és a márianosztrai bazilika jótevőjének temetési szertartását végakaratának megfelelően  Borsos József atya végezte.

 P. Vizi András plébános és Fr. Szűcs Imre részt vett a Váci esperesi kerület őszi gyűlésén a Vác-deákvári plébánián szeptember 25-dikén. Ugyanezen a napon András atya szentmisét mutatott be a Pálos Nővérek erdőkürti anyakolostorában.

 A Márianosztrán élő gyermekek és szüleik nagy örömére a fölújított játszóteret szeptember 28-dikán  áldotta meg  Borsos József atya  Harrach Péter országgyűlési képviselő  úr és Kiss László polgármester úr  jelenlétében, majd két nap múlva az Isteni Szeretet leányai Kongregáció Budapest-sashalmi és Viola utcai kolostoraiban mutatott be  szentmisét és  tartott rekollekciós napot .

Anyakönyvi hírek  

Mészáros  Melinda  Hunor, István   nevű kisfia

2013. szeptember 15-dikén  részesült a keresztség szentségében.

Isten hozta a kis újszülöttet!

Zarándoklatok – látogatóink

A nagymarosi Szent Kereszt felmagasztalása  templom hívei szeptember  7-dikén  érkeztek a szokásos évi zarándoklatukra a bazilikába. A mintegy 200 zarándoknak Ft.  Gáspár  István  plébános atya  mutatott be szentmisét, e közben a pálos atyák gyóntatták a híveket. A szentmise után P. Borsos József  beszélt a  bazilika történetéről. A nagymarosi templom és a nosztrai pálos kolostor története sok ponton kapcsolódik egymáshoz. A Szent Kereszt fölmagasztalása templom XVIII. századi újjáépítésénél a fiatal nosztrai szerzetesek segédkeztek. A  nosztrai Öt Szent Seb Konfraternitás első asszisztense  1760-ban pedig  Ft. Nagy András nagymarosi plébános atya volt.

 A Váci Piarista Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium diákjai  Ft.Futó Béla igazgató-atya lelki irányításával szeptember 10-dikén érkeztek a bazilikába. A szentmisét  Ft. Futó Béla atya mutatta  be, ezután József atya megismertette a bazilikát a diákokkal.

 Ft. Márton Áron atya, c. esperes, nyugdíjas plébános vezetésével Szatmárnémetiből  zarándokoltak Márianosztrára a hívek szeptember 12-dikén. A szentmisét Márton atya celebrálta, a szentbeszédet P. Borsos József mondta, s természetesen a bazilika bemutatása sem maradt el.

 Szentendre-Izbégről, a Szent András plébánia rózsafüzér társulata  is lelki napot tartott a bazilikában ugyanezen a napon.   A busszal érkezett izbégi zarándokok szentmisén és elmélkedésen vettek részt. Visszajelzésük szerint meghatározó lelki élményt jelentett számukra ez a zarándoklat.

 A szeptember 13-dikai fatimai engesztelő virrasztáson ismét  megtelt a bazilika!

Az Ipolyfödémes, Palást, Ipolyság,  Tompa,  Kis-, Közép-, és Felsőtúr, Kelenye, Inám, Ipolybalog, Kéménd, Kicsind, Párkány, Helemba, Ipolyszakállos, Ipolybél, Ipolypásztó, Ipolykiskeszi, Ipolyszalka, Budapest, Vác, Vácrátót, Szob, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Vámosmikola, Kemence, Bernecebaráti ,Óvár, Egeg, Felsőszemeréd  és Márianosztra  településekről érkezett kétszáznál is több  zarándok lerótta háláját a Boldogságos Szűz Mária közbenjárásáért, zarándoklatukkal engeszteltek a hitetlenek megtéréséért és kéréseiket  a  nosztrai kegykép előtti oltárra helyezték. 

 Egymás váltották a látogató-csoportok szeptember 14-dikén.  A Győri Törvényszék bírái, miután látogatást tettek a  Márianosztrai  Fegyház és Börtönben, Biczó László intézetparancsnok  úr kalauzolásával  megtekintették a bazilikát is. Borsos József atya  ismertette velük a pálos rend és a nosztrai pálos kolostor és templom történetét. A szép idő a kirándulókat is Budapestről  a Börzsönybe csalta, így azt a húsz fős  hölgy-társaságot, akik örömmel  hallgatták meg  József atya ismertetését a bazilikáról. Őket az Algyőről  érkezett Nőegylet 45  fős tagsága váltotta föl. A jó hangulatú látogatás közös imával és énekléssel zárult.

 A kismarosi, verőcei  és kóspallagi  mintegy hatvan hívő szokásos  havi   zarándoklata szentmisével és gyóntatással  szeptember  16-dikán volt.

  Győrből érkezett nyugdíjas  kiránduló-csoport  szeptember  19-dikén ismerkedett meg a máig működő legrégebbi magyar pálos kegyhellyel.

 Causa nostrae laetitiae , Örömünknek oka – ezzel a gondolattal zarándokolt a nosztrai bazilikába dr. Jobbágyi Lajos  szervezésében és Cirill atya lelki vezetésével a  pannonhalmi Bencés Diákszövetség  60 tagja Szent Máté apostol ünnepén (szeptember 21.)  A márianosztrai zarándoklatukról szóló beszámolót ld. http://bdsz.hu/talalkozok/maria-zarandoklat/

Nyugat-Magyarország, kivált a győriek körében nagy népszerűségnek örvendett  bazilikánk, mert ezen a napon újabb győri kiránduló-csoport érkezett: a nagy múltú Rába Vagon- és Gépgyár közel negyven nyugdíjasa.

 Szeptember végére sem lanyhult az érdeklődés. Szeptember 27-dikén a Budapest- pesterzsébeti Hajós Alfréd általános iskola tantestülete által szervezett kirándulás egyik állomása volt a Márianosztra. József atya szeretettel mutatta be a negyven fős tantestületnek a pálos múlt és jelen ötvözetét jelentő  bazilikát.

 Az egyik legjelentősebb Baranya megyei búcsújáróhely, a Pécs Havihegyi kegykápolna  közösségét kalauzolta bazilikánkba dr. Bőgner Miklós szeptember 24-dikén. A zarándoklat  fájdalmas  hátterét az adta, hogy a kegykápolna lelki atyja Lőrinc Sándor atya  c. apát, tb. esperes éppen halva feküdt. Sándor atyát életének 82., papságának 54. évében  szeptember 19-dikén szólította magához Teremtője. Borsos József atya szentmisét mutatott be a zarándoklatra érkezett  gyászoló gyülekezetnek.

 Ft. Kiszel Mihály c. prépost, c. esperes atya,  Albertirsa és Ceglédbercel plébánosa  vezetésével érkeztek a két településről zarándokok szeptember 28-dikán. A szentmisét Mihály atya mutatta be, a szentbeszédet Borsos József atya tartotta.

 Ugyancsak szeptember 28-dika volt a napja Ft. Takács Ferenc plébános  atya lelki vezetésével érkezett zarándoklatnak.  A három szigetközi falu (Győrzámoly, Győrújfalu és Győrladamér) zarándokainak Ferenc atya celebrált szentmisét, a szentbeszédet – az előző szentmiséhez hasonlóan – József atya mondta.

 Az elmúlt  időszakban (augusztus 15. és október 8. között) 1600 kedves érdeklődő nyitotta meg honlapunkat.

Köszönjük megtisztelő érdeklődésüket, látogatásukat és nagylelkű adományaikat!

Zsinati könyörgés októberben

  Könyörögjünk hogy egyházmegyei zsinatunk résztvevői Szűz Mária készséges lelkületével figyeljék a Te akaratodat! 
Hallgass meg, Urunk!

(Az Ave Regina következő száma  terveink szerint november elején lesz látható,olvasható)